Gránátot dobott a rendőrökre múlt vasárnap egy leköszönt brazil parlamenti képviselő, Roberto Jefferson, aki ellen korábban álhírek terjesztése miatt folytattak eljárást a hatóságok. Jefferson Jair Bolsonaro egyik legodaadóbb támogatója volt a brazil törvényhozásban, most viszont szeretett vezére, a brazil elnök is kénytelen volt elhatárolódni tőle. Ez is az egyik epizódja annak a választási csatának, amely most vasárnap fog eldőlni.
A brazil elnökválasztási kampány már számos fordulatot produkált. Emlékeztetőül: Bolsonaro első számú kihívója Luiz Inácio Lula da Silva, aki 2003 és 2010 között volt az ország elnöke. A szociáldemokrata politikusnak – akit széles körben csak Lulának neveznek – az elmúlt időszakban kiemelkedően jó számokat mértek a közvélemény-kutatók, múlt nyáron az egykori elnök 20 százalékot vert volna Bolsonaróra. A választási kampányban azonban az illiberális elnök szerepelt jobban, ugyanis mostanra a két politikus esélyei kiegyenlítődtek.
Történt mindez akkor, amikor a politikai erőszak egyre jobban elhatalmasodott a legnagyobb latin-amerikai országban. Júliusban egy szolgálaton kívüli Bolsonaro-szimpatizáns börtönőr lelőtt egy munkáspárti aktivistát, aki éppen a születésnapját ünnepelte egy közösségi központban. Szeptemberben pedig egy farmer támadt rá a Lulát támogató társára, akit többször megkéselt, majd baltával le akart fejezni. A politikai erőszak elhatalmasodását sokan Bolsonaro számlájára írják, aki szélsőséges nyilatkozataival – amelyek miatt sokan csak a „trópusi Hitler” névvel illetik – az egyik legmegosztóbb politikus lett Dél-Amerikában. Az illiberális elnök egyébként már a választások előtt vádaskodásba kezdett: szerinte az elektronikus voksolás csalásra ad lehetőséget, ezért azt javasolta, hogy az ország térjen vissza a papíralapú szavazáshoz, azonban a törvényhozás nem támogatta a kezdeményezését.
Így került sor az elnökválasztás első fordulójára, amellyel egy időben megválasztották a kétkamarás Nemzeti Kongresszus tagjait, illetve a brazil államok kormányzóit is. Az első kört Lula nyerte október elején, azonban Bolsonaro is a ringben maradt: a baloldali jelölt a szavazatok 48 százalékát kapta, míg a jelenlegi elnök a voksok 43 százalékát szerezte meg. Mivel Lula nem érte el az érvényes szavazatok legalább 50 százalékát, a vasárnapi második fordulóban dől el, ki vezeti a következő négy évben Brazíliát.
A választásoknak komoly következményei lehetnek az ország határain túl is. Ismert: Bolsonaro hosszú évek óta a klímaszkeptikusok körét gyarapítja, aki szerint az Amazonas-medencében történő erdőirtásoknak semmi közük a globális felmelegedéshez. A politikus szerint az efféle aggodalmak csak aláássák a brazil gazdaságot, ezért ő teret engedett a további fakitermelésnek (szakértők szerint Bolsonaro hivatali ideje alatt 30 ezer négyzetkilométernyi erdőt irtottak ki az országban). A nemzetközi környezetvédelmi szervezetek már évek óta figyelmeztetnek arra, hogy ha a brazil vezetés nem változtat sürgősen ezen a politikán, az az egész Földre kihatással lesz.
A brazil elnökválasztás az illiberalizmus jövőjére is fontos hatással lehet. A 2010-es évek közepén megerősödő jobboldali populizmus vezéregyéniségeinek többsége ugyan mostanra megbukott, egyes országokban azonban még mindig megvan az irányzat támogatottsága. Az illiberális vezetők természetesen egymást is támogatják, így az elnökválasztás első fordulója előtt Orbán Viktor magyar miniszterelnök videóüzenettel segítette brazil kollégáját. „Olyan elnökről beszélünk, aki a mai progresszív, liberális világuralom mellett is elég bátor volt ahhoz, hogy Brazíliát helyezze mindenek elé, és a Jóistent mindannyiunk fölé” – jellemezte Bolsoranót. A vasárnapi választásokon így az is eldőlhet, hogy tovább szűkül-e a még regnáló illiberális vezetők szövetségeseinek köre.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2022/44. számában jelent meg október 28-án.
