Az általános tavaszi orosz offenzíva a tetőpontjához közeledik – állapította meg az amerikai Institute for the Study of War (ISW) nevű elemzőintézet, amely minapi jelentésében több érvet is felsorakoztatott amellett, miszerint közel állunk ahhoz, hogy az orosz erők kifulladjanak a Donyec-medencében. A szakértők szerint az egyik ilyen tényező, hogy az ukránok nemrégiben sikeres ellentámadást hajtottak végre Bahmutnál, így távolabb szorították az oroszokat attól az autópályától, amelyen keresztül biztosítható az ukrán erők ellátása. De Vuhledarnal sem alakult jól az oroszok helyzete: itt az ukránok hetek óta sikeresen alkalmazzák azt a távirányítású tankelhárító aknaszóró rendszert, amelyből Washington csak januárig tízezer lövedéket szállított Kijevnek. Az ISW úgy látja, hogy ha 300 ezer orosz katona nem volt képes döntő támadási előnyt kiharcolni, akkor valószínűtlen, hogy a további erők mozgósítása idén drámaian más eredményt fog hozni. Az elemzők így azzal számolnak, hogy Ukrajna jó eséllyel visszaszerezheti a kezdeményezést, és hamarosan ellentámadásokat is indíthat a jelenlegi frontvonal kritikus pontjain.
Noha az elemzők többsége arra számított, hogy az orosz offenzíva átütő lesz több frontszakaszon is, végül nem ez történt. Az orosz erők elsősorban Bahmutnál és Vuhledarnál lendültek támadásba, azonban súlyos veszteségeket szenvedtek. A Wagner-csoport taktikája az volt, hogy először a börtönökből toborzott, rabokból lett képzetlen katonáit küldte előre, és csak az ukránok kifárasztása után vetette be képzett erőit. A börtöntöltelékből ágyútöltelékké vált katonák közül annyian estek el, hogy Jevgenyij Prigozsin, a zsoldoshadsereg vezetője több ízben is kritizálta Szergej Sojgu orosz védelmi minisztert és a hadvezetést, amiért csapatai nem jutnak elég lőszerhez. Függetlenül attól, hogy Prigozsin megnyilvánulásai legtöbb esetben inkább a felelősség áthárításáról szóltak, a zsoldosvezér legutóbbi nyílt levelében már arról írt, hogy az ukrán csapatok ellentámadásra készülnek Bahmutnál, és félő, hogy ezúttal ők kerítik be a zsoldosokat.
A szakértők egy másik csoportja viszont azt állítja, hogy az általános orosz offenzíva még el sem kezdődött, és erre csak a tavaszi olvadás után, legközelebb májusban lehet számítani. Ők a prognózisukat elsősorban az orosz tartalékosok kiképzési idejére alapozzák, másrészt arra, hogy az orosz hadsereg felőrlő taktikája addigra hozhat olyan eredményt, amely után már lehetővé válik egy nagyobb hadmozdulat.
A harcok jelenlegi állása alapján azonban úgy néz ki, azoknak lesz igazuk, akik szerint az oroszok tavaszi offenzívája már igenis megkezdődött. Ami a legújabb fejleményeket illeti, az oroszok most – Bahmut mellett – a Doneck megyei Avgyijivkát támadják északról, hogy megteremtsék a város bekerítésének feltételeit. Ezért az elmúlt hetekben folyamatosan növelték erőik létszámát ezen a területen, így sokan arra számítanak, hogy ez a város lesz hamarosan a „második Bahmut”. De vajon miért indítanak az oroszok újabb város ellen rohamot, mielőtt bevennék Bahmutot? Habár sokan azt gyanították, a céljuk ezzel az, hogy elvonják az ukrán erőket Bahmuttól, a jelek szerint ez a kísérlet sikertelenül zárult. Sőt, mostanra egyre többen vannak azok, akik szerint az orosz támadás már olyannyira kifulladt a donbaszi frontszakaszon, hogy Avgyijivka bevétele is kétséges, akárcsak Bahmuté. Így az oroszoknak valószínűleg nem sikerül elérniük, hogy az Ukrajnának ígért nyugati harckocsik megérkezése előtt nagyobb területekre tegyenek szert.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2023/12. számában jelent meg március 24-én.
