Óriási érdeklődés övezi az egykori koszovói kormányfő, majd köztársasági elnök, Hashim Thaci perét, amely április elején kezdődött az 1998-ban és 1999-ben elkövetett háborús bűnöket vizsgáló, különleges hágai bíróság előtt. Míg Pristinában több ezren vonultak utcára, hogy tiltakozzanak az eljárás ellen, addig Szerbiában abban bíznak, hogy az elkövetkező hónapokban az egész világ megismerheti azokat a bűntetteket, amelyeket a koszovói szerbek ellen követtek el a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) tagjai. És bár sokan abban bíznak, hogy a koszovói gerillavezetők felelősségre vonásával közelebb kerülhetnek egymáshoz a szerbek és az albánok, jelenleg úgy tűnik, hogy a per csak elmérgesíti a két nép viszonyát. A bírósági eljárásban ugyanis újra előkerülnek azok a sérelmek, amelyek már negyed évszázada nyomasztják a szerbeket, és amelyek rengeteg problémát okoztak az együttélésben.
A Thaci által vezetett UCK 1997-től kezdett akciókba az akkor még szerb katonai és rendőri ellenőrzés alá tartozó Koszovóban, fellépésük a következő évben katonai felkelésbe torkollott. Miután az UCK egyre több területet vont ellenőrzése alá, az akkori jugoszláv elnök, Slobodan Milosevic további katonai erőket küldött Szerbia déli tartományába, ahol aztán súlyos katonai konfliktus alakult ki, ami a NATO beavatkozásához vezetett 1999 tavaszán. A 2000. október 5-ei szerbiai hatalomváltás után aztán számos szerb katonai és politikai vezetőnek kellett felelnie a hágai nemzetközi törvényszék előtt a Koszovóban elkövetett rémtettekért.
Az albán fél által elkövetett atrocitások elkövetőinek felelősségre vonása azonban jóval több időt vesz igénybe. Végül aztán 2015-ben mégis létrehoztak egy nemzetközi bírákat és ügyészeket foglalkoztató különleges bíróságot, amely a koszovói törvények szerint működik. Ennek hatáskörébe tartozik az 1998–1999-es koszovói konfliktus idején az UCK által elkövetett, az ügyészség által feltételezett háborús bűnök vizsgálata. A koszovói különbíróság 2020-ban emelt vádat Thacival szemben tíz háborús és emberiesség elleni bűncselekmény, többek között gyilkosság, kínzás és erőszakos akciók miatt, aki ezután lemondott a koszovói elnöki tisztségről, és Hágába utazott, és azóta is fogdájában várja pere megkezdését. A volt koszovói elnök nem egyedül ült a vádlottak padjára, mellette ott van három legközelebbi munkatársa is, akik ugyanezekkel a vádakkal néznek szembe.
Koszovóban már hónapok óta készültek a perre: az utcákon óriásplakátokról néz velünk szemben Thaci és Kadri Veseli volt parlamenti elnök. Az UCK veteránjai és a különböző albán nacionalista csoportok még tüntetést szerveztek a perbe fogott politikus támogatására, a koszovói parlament pedig törvényt hozott a volt elnök és társai védelmét ellátó ügyvédek fizetésére. Egyértelmű, hogy a koszovói albán lakosság többsége Thaci és társai mellett áll a perben.
Nem ez a helyzet Szerbiában, illetve a koszovói szerbség körében, ahol szintén nagy figyelem övezi a büntetőpert. Mivel az ügyészség által meghallgatott tanúk elbeszéléseit a nyilvánosság is megismerheti, most újra felszakadnak azok a sebek, amelyeket az elmúlt negyed évszázad sem tudott gyógyítani. Ráadásul a perre éppen akkor kerül sor, amikor rendkívül fontos lenne Belgrád és Pristina közeledése. Az ohridi egyezményben rögzített kötelezettségvállalások (a két ország kapcsolatainak normalizálásáról szóló egyezmény, amit európai uniós közreműködés mellett kell megvalósítani – a szerk.) végrehajtása ugyanis még előttünk áll, ami eddig sem látszott egyszerűnek a két fél gyanakvó hozzáállása miatt. Így Thaci és társai pere tovább hátráltathatja a két nép közeledését.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2023/16. számában jelent meg április 21-én.
