Különleges választáson van túl az a négy szerb többségű észak-koszovói község, amely vezetői még múlt év novemberében mondtak le pozíciójukról, hogy így tiltakozzanak a koszovói kormány intézkedései ellen. Az április 22-ei helyhatósági választásokon a szavazásra jogosult 45 ezer állampolgárból mindössze 1566 albán és 13 szerb vett részt, pedig az előző napokban Pristina mindent megtett azért, hogy a szerbeket rábírja, vegyenek részt a szavazáson. A rekord alacsony választási részvételt végül Belgrád a szerb nép győzelmének kiáltotta ki, amely „nem támogatta az idegen uralmat” Észak-Koszovóban. A szerb kormány Koszovó-ügyi irodájának vezetője, Petar Petkovic szerint a szerb bojkott sikere egyben a nemzetközi közösség veresége is, amely Albin Kurti koszovói kormányfőt támogatja.
A fenti csörtét akár megszokottnak is nevezhetnénk Szerbia és Koszovó között, ám februárban a két ország vezetője Ohridban megállapodást kötött, amelynek értelmében Belgrád és Pristina rendezi a kapcsolatait. A 11 pontból álló egyezmény egyebek mellett egymás dokumentumainak és diplomáinak elismerését, az egyszerűbb határátkelést, a könnyebb munkavállalást és a gazdasági kapcsolatok megkönnyítését teszi lehetővé, továbbá tartalmazza azt is, hogy Szerbia a jövőben nem akadályozhatja Koszovó felvételét a nemzetközi szervezetekbe, Koszovónak pedig meg kell alakítania a Szerb Önkormányzatok Közösségét (ZSO), ami a koszovói szerbek politikai jogainak kerete is lenne.
Habár kezdetben ambiciózus kijelentések hangoztak el, a jelek szerint egyik fél sem vette komolyan a vállalásait. Szerbia ugyanis április végén nemet mondott arra, hogy Koszovó az Európa Tanács tagja lehessen, persze egyáltalán nem biztos, hogy meg tudja majd akadályozni ezt a folyamatot. Az Európa Tanácsban korábban az Európai Unió öt tagországa – Románia, Szlovákia, Spanyolország, Ciprus és Görögország – korábban nem ismerte el Koszovó függetlenségét, az április 24-ei szavazáson pedig Magyarország, Románia, Ciprus, Spanyolország, Azerbajdzsán, Grúzia és Szerbia szavazott nemmel, míg Bosznia és Hercegovina, Görögország, Szlovákia, Moldávia és Ukrajna tartózkodott. A 46 tagú regionális kormányközi szervezet Miniszteri Bizottsága végül 33 igen szavazat mellett elfogadta Koszovó tagfelvételi kérelmét, és azt az Európa Tanács Közgyűlésének továbbította.
De Pristina sem kezdeményezte a szerb önkormányzat megalakítását, amit az ohridi megállapodásban vállalt. Ehelyett Kurti azzal igyekezett odahaza megnyugtatni a kedélyeket, hogy a megállapodásban nincs nevesítve a ZSO, így aztán nem is kötelezhető megalakítására az országa.
Mostanra ezért egyre több szakértő kételkedik abban, hogy a felek komolyan veszik azt, amiről korábban megállapodtak. Szerintük kettős színjátéknak lehetünk tanúi, amelynek részeként Vucic és Kurti a saját belföldi közösségük felé a haza megmentőjét játssza, a nemzetközi közösségnek pedig azt mutatják, hogy kizárólag a másik fél felelős a folyamat hátráltatásáért. Persze arra már korábban is sokan figyelmeztettek, hogy ilyen alacsony bizalom mellett nehézkes lesz végrehajtani a megállapodásban szereplő vállalásokat, arra viszont kevesen számítottak, hogy ennyire gyorsan megmutatkoznak a valós motivációk. Ez pedig nemcsak Belgrád és Pristina kudarca, hanem az Európai Unióé is, amelynek bábáskodása mellett született meg a megállapodás.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2023/18. számában jelent meg május 5-én.
