Hiába bízott a nemzetközi közösség abban, hogy a tálibok megváltoztak, vagyis nem kívánják erőszakosan átalakítani az afgán társadalmat, mint korábban, megszakítják a kapcsolatot a nemzetközi terrorista szervezetekkel, és felhagynak az ópiumtermeléssel, a jelek szerint a helyzet sokkal rosszabb, mint azt sejteni lehetett. A Nemzetközi szervezett bűnözés elleni globális kezdeményezés (Global Organised Crime Index) friss jelentésben megállapította, hogy mostanra Afganisztánban az egyik legmagasabb a bűnözés szintje az egész világon, sőt ez az az ország, amely a legkevésbé ellenálló a szervezett bűnözéssel szemben. Az afganisztáni állapotok már az egész régió biztonságát veszélyeztetik, sőt egyre több az olyan hang, amely szerint a bűnözés robbanásszerű növekedése az egész világra hatással lesz.
A 2021-es augusztusi tálib hatalomátvétel óta eltelt időszak rácáfolt minden korábbi optimista várakozásra, ez ma már egyértelmű tény, amelynek az okai szerteágazók. A tálib mozgalom korántsem olyan egységes, mint a hatalomátvétel előtt, az iszlamistákat számos ideológiai, szervezeti és strukturális törés osztja meg. Az ideológiai ellentét elsősorban a mérsékeltek és a keményvonalasok között húzódik, de a mozgalom strukturálisan sem egységes, így például többször előfordult már, hogy a tálib parancsnokok nem engedelmeskedtek a központi vezetésnek. Az ellentétek mára komoly belharcokat eredményeztek. Az afganisztáni bűnözés melegágya azonban sokkal inkább abban keresendő, hogy a tálibok továbbra is óriási pénzügyi gondokkal küzdenek: a szankciók, az ország nemzetközi elszigeteltsége, illetve a pénzügyi szervezetektől korábban érkezett segítség blokkolása arra ösztönözték a tálibokat, hogy a rég bevált módszereikhez folyamodjanak.
Ez leginkább az ópiumtermelés felfutásában mutatkozik meg. Noha a tálibok vezetője, Hibatullah Ahundzada áprilisban betiltotta a máktermelést, ez a múlt évi termésre még nem vonatkozott. Az eredmény: az ENSZ Kábítószer- és Bűnügyi Hivatalának (UNODC) novemberi beszámolója szerint Afganisztánban közel egyharmadával növekedett az ópiumtermelés 2022-ben, és mivel az árak rendkívül megugrottak, a termelők bevétele a háromszorosára ugrott. A máktermesztési tilalom mögött persze sokan már eleve konkurenciaharcot láttak, mások arra figyelmeztettek, hogy a rendelet csupán a látszat, és nem is tartatják be a hatóságok. Ráadásul a tálibok nem csak az ópiumtermelésben utaznak, hanem a kereskedelemben is – pontosabban a csempészetben, amelyet kiegészít a más kábítószerekkel való kereskedelem, illetve az embercsempészet is. A nemzetközi bűnszervezetekkel való kapcsolataik ma is élnek, és ezek biztosítják a táliboknak a túlélést.
De biztonsági szempontból sem lett kevésbé veszélyes a tálibok által uralt Afganisztán. Egyes beszámolók szerint az országban ma is több mint húsz terrorszervezet van jelen, és mostanra egyértelművé vált, hogy a szervezetek tovább erősödtek. Erre utalnak a pakisztáni és iráni határon történt összetűzések, de az Iszlám Állam afganisztáni ága (ISIS-K) által indított, üzbegisztáni és tádzsikisztáni célpontok elleni rakétatámadások is. Január végén több tucat áldozatot szedett egy öngyilkos merénylet Pakisztán északnyugati részén, Pesavar városában, ahol a gyanú szerint a pakisztáni tálibok robbantottak.
A pesszimista előrejelzések mára beigazolódtak: Afganisztán egyre inkább visszatér a kilencvenes évekbe, amikor a nemzetközi szervezett bűnözés és terrorizmus legjobb táptalaja volt az ország. Ugyan mostanra már több szakértő megkongatta a vészharangot, a világ továbbra sem törődik különösebben az egyre pusztítóbb kihívással.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2023/9. számában jelent megmárcius 3-án.
