Véres bosszúhadjárat Szíriában
Alavita nők lemészárolt szeretteik képével vonulnak az északkeleti Kamisli városban, 2025. március 11-én (Fotó: AFP via Europress/Delil Souleiman)

Rettegve figyelik a legújabb fejleményeket Szíriában azok a vallási kisebbségek, amelyeknek az új, iszlamista kormányzat decemberben még azt ígérte, hogy minden szíriai állampolgár életét megvédi. Csakhogy a jelek szerint március elejétől valami egészen más történik a közel-keleti országban: az iszlamista fegyveresek gyilkolni kezdték az alavita lakosságot. Az iszlám vallás síita ágának egyik alágához tartozó felekezetet ugyanis sokan az egykori elnök, Bassár el-Aszad támogatójaként tartják számon Szíriában. És bár az iszlamisták hatalomvétele után többen is figyelmeztettek arra, hogy veszélybe kerülhetnek a vallási kisebbségek, a nyugati hatalmak üdvözölték a változásokat. Azonban most könnyen előfordulhat, hogy ismét elszabadul a pokol Szíriában.

– Minden jel arra mutat, hogy az ilyen irányú vérengzés már tervben volt – mondta lapunknak Sógor Dániel arabista, aki szerint a most legyilkolt alaviták száma 1500-től 10 ezerig terjed. Pontos számot azért nem lehet mondani, mert a mostani kormányzat igyekszik eltüntetni a bizonyítékokat, és nem engedi be a civil szervezeteket a térségbe. Sőt, a nyilvánosságra került bizonyítékok azt mutatják, hogy a védelmi miniszter közvetlen utasítására tüntetik el a holttesteket, sok esetben az ártatlan civil áldozatokat fegyveres felkelőkként vagy akár a biztonsági csoportok tagjaiként mutatják be. A szakértő szerint azonban a márciusi öldöklés nem újdonság, ezúttal a vérengzések mértéke ugrott meg drámaian. Az iszlamisták decemberi hatalomátvétele óta folyamatosan zajlanak az indokolatlan letartóztatások és gyilkosságok a tengerparti térségben, továbbá Hamában és Homszban, de még Damaszkuszban is. Sógor Dániel szíriai ismerősei révén úgy értesült, hogy március 6-án Dzseble városa körül elfogyott a türelem a véletlenszerű letartóztatások és gyilkosságok miatt, ezért a helyi lakosság ellenállt a letartóztatásoknak. Ennek eredményeként a térségből elzavarták az új biztonsági erőket. A Dzsuláni-féle kormányzat ekkor megijedt, és általános mozgósítást rendelt el. Ezután megindultak a mészárlások, elsősorban a kormányzat által irányított külföldi, pontosabban türkmén, csecsen, ujgur és kirgiz dzsihadisták részvételével.

– Videók százai tanúsítják, hogy ezekben a mészárlásokban a hivatalos kormányerők ugyanilyen aktív részt vállaltak, az ok pedig egyértelműen a felekezeti alapú gyűlölet – hangsúlyozta a szakértő, aki szerint hamis az a magyarázat, hogy a kormányzat „csak” nem tudta megfékezni a mészárlásokat. Hasonló akciók ugyanakkor napjainkban is zajlanak. Sógor Dániel egy közeli ismerőse falujánál egy csecsen–afgán csoport ma is járja a falvakat, és öl, bár elsősorban rabol. Ez ellen a mostani vezetés azonban semmit sem tesz.

Célkeresztbe kerülhetnek a keresztények is?

A szakértő szerint a keresztényeket már így is érték és érik mészárlások. Nekik semmivel sem jobb a helyzetük, csak ma nem ők vannak a kifejezett célkeresztben. – De ez csak idő kérdése – tette hozzá Sógor Dániel. Ő úgy látja, hogy semmi jó nem várható a közeljövőben, mert ez a terrorista kormányzat három hónapig sem tudta magát kordában tartani. Megoldás egyelőre nincs, sőt, a mostani alkotmánytervezet azt mutatja, hogy még nagyobb brutalitásra kell készülni.

Az alaviták elleni bosszúhadjáratot a világ mintha szótlanul szemlélné. A szakértő szerint ennek az egyik oka, hogy Szírián kívül nem nagyon tudják, kik is az alaviták, másrészt a Muszlim Testvériség propagandája azt hirdette, hogy az Aszad-kormányzat egy alavita katonai diktatúra. – Így tehát „jogosnak” állítják be, hogy most az alavitákon állnak bosszút az előző kormányért – hangsúlyozta Sógor Dániel. Szerinte a Nyugat azért nézi el, hogy egy ország az al-Kaida vezetése alá került, mert Ukrajna után nem akar egy újabb háborút, de nincs is megoldási javaslata a válságra. – Európa vissza akarja toloncolni a menekülteket, ez pedig fontosabb szempont ma annál, hogy valójában milyen állapotok uralkodnak Szíriában – tette hozzá a szakember.

Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2025/12. számában jelent meg március 21-én.