A boszniai szerbek bojkottálják az ország intézményeit

A boszniai szerbek bojkottálják az ország intézményeit

Boszniai muzulmán asszony imádkozik a srebrenicai tömegmészárlás áldozatainak temetőjében az újonnan azonosított áldozatok temetési szertartásán a Szarajevótól 150 kilométerre, északkeletre fekvő Srebrenica melletti Potocariban 2020. július 11-én (Fotó: MTI/EPA/Fehim Demir)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

A boszniai szerbek kivonulnak Bosznia-Hercegovina szövetségi intézményeiből, a hadseregből, az igazságügyi testületekből és az adózási rendszerből is - jelentette be Milorad Dodik, az ország háromtagú államelnökségének szerb tagja, aki évek óta a boszniai Szerb Köztársaság elszakadása mellett kampányol.

A szarajevói sajtó szombati beszámolója szerint Milorad Dodik közölte, a boszniai Szerb Köztársaság törvényhozása dönt majd azokról a témákról, amelyeket a szövetségi szinten korábban elfogadott védelmi törvény, adózási törvény és az igazságügyi szervekre vonatkozó előírások szabályoztak eddig.

Hozzátette, szakértők már dolgoznak a boszniai Szerb Köztársaság új alkotmányán és a törvényeken. Boszniai szakértők szerint egyetlen országrész sem dönthet arról, hogy a jövőben nem vonatkoznak rá a korábban szövetségi szinten elfogadott törvények, így Milorad Dodik kijelentései inkább csak az amúgy is súlyos belpolitikai viszályt mélyíthetik tovább.

Az 1992-1995-ös boszniai háború után Bosznia-Hercegovinát két régióra osztották, a többségében szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaságra, valamint a túlnyomórészt bosnyákok és horvátok lakta Bosznia-hercegovinai Föderációra. A két országrésznek saját kormánya és parlamentje, valamint intézményrendszere van, de az országrészek képviselői a szövetségi intézmények munkájában is részt vesznek.

Milorad Dodik legutóbb nyáron beszélt arról, hogy a boszniai szerbek nem fogadják el a szövetségi előírásokat. Akkor a nemzetközi közösség távozó főképviselője kötelező érvényű rendelkezésével büntethetővé tette a srebrenicai népirtás, valamint más, emberiesség elleni bűnök tagadását. A rendelet szerint hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel sújtható az, aki nyilvánosan helyesli, tagadja, lekicsinyli vagy megpróbálja igazolni a népirtást, vagy így tesz más olyan háborús, illetve emberiesség elleni bűncselekménnyel kapcsolatban, amelyet valamely hágai vagy boszniai bíróság bizonyítottnak mondott ki.

Míg a bosnyák politikusok üdvözölték Inzko rendelkezését, Milorad Dodik kijelentette, hogy a jogszabály az ország felbomlásához vezethet. Hozzátette, hogy a boszniai Szerb Köztársaság nem szerez érvényt a népirtás tagadását tiltó, újonnan életbe lépett szövetségi törvénynek, nem működik együtt a szövetségi intézményekkel a jogszabály végrehajtásában, és nem vesz részt semmilyen erre vonatkozó tárgyaláson. A hivatalos szerb álláspont szerint szörnyű bűncselekményeket követtek el Srebrenicában, de ezeket nem lehet népirtásnak minősíteni.

(MTI)