Az európai parlamenti képviselők egy szerdai vita során a szólásszabadság érdekében a technológiai óriások demokratikus ellenőrzését kérték.
Az Európai Tanács portugál elnökségét képviselő Ana Paula Zacarias európai ügyi államtitkár és Věra Jourová bizottsági alelnök részvételével lezajlott vitában a legtöbb hozzászóló bírálta a közösségimédia-platformok hatalmas erejét és aggasztó befolyásukat a politikára és a szólásszabadságra.
A képviselők nagy része a bizonyos tartalmak és egyes felhasználói fiókok letiltásáról született döntésekre hivatkozva kiemelte: nem ismertek egyértelműen a döntések alapjául szolgáló szabályok, és nem átlátható a technológiai óriások által alkalmazott gyakorlat – számolt be közleményben az Európai Parlament Magyarországi Kapcsolattartó Irodája.
A képviselők sürgették a Bizottságot, hogy a digitális szolgáltatásokról és a digitális piacokról készülő jogszabályban és a demokráciáról szóló cselekvési terv részeként foglalkozzon ezzel a kérdéssel. A legtöbb felszólaló a tartalmak eltávolításának jogi alapját hiányolta, kijelentve, hogy ezeket a döntéseket a szólásszabadság védelmében demokratikusan elszámoltatható hatóságoknak, nem pedig magáncégeknek kellene meghozni.
A további felmerülő témák között szerepelt a dezinformáció és az erőszakkeltés elleni védelem, és az is, hogy a technológiát a politikai párbeszéd fokozására kellene kihasználni annak elfojtása helyett, ugyanakkor foglalkozni kell az online terjedő gyűlöletbeszéddel és diszkriminációval. Felmerült, hogy a tech-óriások üzleti modelljét akkor lehet gyökeresen átalakítani, ha átláthatóvá tesszük az algoritmusok működését, a személyes adatok felhasználását, és tiltjuk a mikro-szintű célcsoport-meghatározást és a profilalkotást.
Téma volt a tech-monopóliumok kialakulásának problémája és ezek hatása a médiapluralizmusra és a közbeszéd sokszínűségére, az online és az offline tér hamis szétválasztása és a legnagyobb platformok által okozott vagy általuk súlyosbított rendszerszintű kockázat, illetve társadalmi és gazdasági kár.
A Parlament 2020 októberében a digitális szolgálatásokról szóló törvényhez készített ajánlásaiban hangsúlyozta, a jogszabályok betartatása továbbra is hatóságok feladata kell, hogy maradjon, és a felhasználók által létrehozott tartalom jogszerűségére vonatkozó jogerős határozatot független bírói testületnek kell meghoznia, nem pedig magáncégeknek.
A 2019-es európai választásokat cselekvési terv elkészítésével és az Európai Bizottság platformok számára készített gyakorlati szabályzatával védték a dezinformációtól. Azonban a Bizottság a demokráciáról szóló cselekvési tervében megerősítette, hogy az önszabályzó lépések helyett kötelező és megegyezésen alapuló szabályokkal kell megfelelőképpen védeni a felhasználók alapvető jogait és szabályozni a tartalommoderálást.
