Oroszország bosszúhadjáratot tervez februárban, hogy kárpótolja magát a tavaly elszenvedett veszteségekért – mondta vasárnap esti beszédében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki szerint Oroszország most fokozott nyomást gyakorol a frontvonal különböző területeire, valamint fokozza a nyomást az „információs szférában”. Ám az ukrán titkosszolgálatok ennél is konkrétabb értesülésekkel álltak elő: Andrij Csernyak, az ukrán katonai hírszerzés szóvivője legutóbb arról beszélt, hogy tudomásuk szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök most azt a parancsot adta, hogy az orosz csapatok márciusig foglalják el a donyecki és a luhanszki területet. Az ukrán védelmi miniszter még a támadás megkezdésének időpontját is elmondta: az február 24-én, az invázió egyéves évfordulóján várható. A Financial Times vasárnapi cikkében viszont már az áll, hogy tíz napon belül elindulhat az oroszok nagy, átfogó offenzívája. A lapnak nyilatkozó ukrán tisztviselő szerint a támadást várhatóan az orosz elit katonai egységek vezetik majd, a gépesített dandárokat légi deszantosokkal és tengerészgyalogos egységekkel erősítették meg. De valóban közeleg az orosz támadás időpontja, vagy az ukránok a vészharang kongatásával csak fel szeretnék gyorsítani a nyugati fegyverszállítmányok érkezését az országba?
Noha sokan arra figyelmeztetnek, hogy az ukránok már a múlt évben is több alkalommal figyelmeztettek egy elsöprő, sőt tömegpusztító fegyverekkel történő orosz támadásra, ez esetben nagyon valószínű, hogy Kijev értesülései pontosak. Hovatovább: a katonai szakértők már régóta beszélnek egy körvonalazódó orosz támadásról, amit a Donyec-medencénél valószínűsítettek. Persze a donyecki frontvonalon már eddig is rendkívül heves harcok folytak, becslések szerint a halottak száma naponta 600-800 fő közé esett, és akkor még nem is volt szó a sebesültekről. A Wagner-csoportnak azonban az elmúlt hetekben felül sikerült kerekednie Szoledar védőin, ami azért volt nagy veszteség Ukrajna számára, mert ezzel könnyebbé vált Bahmut bekerítése. Emlékeztetőül: ezért a donyeck megyei városért már nyár óta nagyon heves harcok dúlnak, mert ez a település is része az ukrán megerődített vonalnak. Szoledar bevételével és Kraszna Hora megközelítésével azonban kedvezőbb helyzetbe kerültek az oroszok, mert így már észak felől is szorongatni tudják a város védőit. Bahmutot és környékét egyébként jelenleg nagyjából 30-40 ezer ukrán katona védi, ami ugyan nagyon magas szám, azonban Szoledar elfoglalásával épp az ő ellátásuk került veszélybe. Érdemes itt hozzátenni, hogy sajtóértesülések szerint Washington már többször megpróbálta rávenni Kijevet, hogy adja fel Bahmutot és inkább a Szlovjanszk–Kramatorszk vonal védelmére összpontosítson. Ez az amerikaiak szerint azért lenne fontos, mert Bahmutnál túl nagyok az ukránok emberveszteségei, az említett második védelmi vonal azonban jóval erősebb, mint a keleti, amelynek Bahmut is a részét képezi. Ráadásul az oroszok nem csak Bahmutot szorongatják, hanem Vuhledart, Sziverszket és Kupjanszk irányából is támadnak, ahol szintén jelentős ukrán erőket kötnek le a harcok.
Azonban a hamarosan induló nagy orosz offenzívára most leginkább az utal, hogy az oroszok ismét azon dolgoznak, hogy valamiképpen széthúzzák a frontot. Erre utalnak a Zaporizzsja megyei orosz lökések, ahol Melitiopol és Bergyanszk irányából indítanak most támadásokat az orosz erők. Érdemes itt megjegyezni, hogy katonai szakértők korábban éppen egy Zaporizzsja megyei ukrán ellentámadást valószínűsítettek, azonban mostanra egyre kevesebben beszélnek erről – olyannyira, hogy a legtöbben ma már gyakorlatilag elképzelhetetlennek tartanak egy nagyobb (például a herszoni vagy harkivihoz hasonló) ukrán offenzívát a közeljövőben. Ám ha az oroszok jelenlegi támadásait nézzük, azt láthatjuk, hogy mostanra a Dnyeper folyónak egészen a torkolatáig bombázzák az ukrán állásokat az oroszok. És akkor még nem is volt szó az északi, megélénkült orosz támadásokról, aminek Harkiv megye a célpontja. Vagyis az oroszok mostanra 1200 (!) kilométeresre húzták szét a frontvonalat, aminek egyértelműen az a fő célja, hogy az ukránokat rákényszerítsék az átcsoportosításokra a donyecki frontról.
Nagy kérdés ugyanakkor, hogy az ukránok mennyire készültek fel egy átütő orosz támadásra. Ami az élőerőt illeti, az oroszok az elmúlt hónapokban folyamatosan felzárkóztak az ukránokhoz, már ami a puszta számokat illeti. Még rosszabb az ukránok helyzete az anyagháború szempontjából, mert a jelek szerint elkéstek a nyugati fegyverszállítmányok. És bár a Leopard 2-esektől nagyon sokat reméltek az ukránok, a beígért mennyiség egy ennyire széthúzott frontvonalon nem lenne elegendő egy orosz offenzíva megállítására. Így aztán az elmúlt hónapokban kialakult patthelyzetnek egyre inkább közeleg a vége.
