A Google győzheti le Donald Trumpot?

Amikor Trump elnök 2016-ban megnyerte a választást, a Google vezetői elsírták magukat, szó szerint folytak a könnyeik. Megfogadták, hogy ez soha többé nem történhet meg. Minden hatalmukat és erőforrásukat bevetik, hogy ellenőrizzék az információáramlást a nyilvánosság felé, és biztosítsák, hogy Trump veszítsen 2020-ban – nyilatkozta nemrég egy interjúban a Google egykori mérnöke, Kevin Cernekee a legismertebb amerikai konzervatív országos televíziónak, a Fox Newsnak. Akkor az amerikai elnök azonnal ráugrott a hírre, és a Twitteren visszavágott: „Nézzék csak meg, mire készül a Google a 2020-as választásokon!”

A vád, hogy a Google manipulálja a választókat, természetesen nem most merült fel először. Trump és csapata már 2016-ban bedobta a köztudatba, hogy a szilícium-völgyi technikai óriás a keresési eredmények sorrendjének megváltoztatásával befolyásolja a szavazókat oly módon, hogy a CNN híreit előre sorolja. Vagyis a liberális hírcsatorna tudósításai jóval könnyebben juthattak el az olvasókhoz, ami befolyásolta a későbbi szavazataikat. Egy egyszerű vizsgálattal kimutatták azt is, hogy a Google – szemben a Yahoo és a Bing keresőjével – Hillary Clintonnal kapcsolatban inkább pozitív keresési javaslatokat dobott fel a neten szörfözőknek, így a demokrata elnökjelölt neve mellett legelőször a „győztes” és a „fantasztikus” szó jelent meg.

De hány szavazat múlhatott a Google ténykedésén – már ha valóban manipulálták a keresési eredményeket? Ezt a kérdést vizsgálta néhány nappal a Fox News-interjú után az amerikai szenátus igazságügyi bizottsága, amely Robert Epstein pszichológust is meghallgatta az ügyben. A szakértő – aki egyébként önmagát liberális demokratának vallja, és korábban a demokrata elnökjelöltet támogatta – elmondása szerint a Google 2016-ban legalább 2,6 millió szavazatot generált Hillary Clintonnak a keresési eredmények manipulálásával. Ugyanitt Epstein figyelmeztetett arra is, hogy ha a Google és a Facebook a jövő évben ugyanazt a jelöltet preferálja majd (mint ahogy az már előre várható), az akár 15 millió szavazatot is eredményezhet a támogatásukat élvező politikusnak.

Három évvel ezelőtt az a gyanú is felmerült, hogy az oroszok manipulálták a választásokat oly módon, hogy megszerezték több amerikai ember online identitását. Ezután az ő nevükben minden különösebb feltűnés nélkül osztottak meg a Facebookon vagy a Twitteren olyan bejegyzéseket, amelyek segítségével hatni tudtak a szavazók gondolkodására. Epstein szerint azonban az ilyen hírverések csak cseppet jelentettek a tengerben, szemben a Google tevékenységével, hiszen a keresőt amerikaiak milliói veszik igénybe naponta anélkül, hogy gyanakodnának arra, manipulálják őket. Ennek megfelelően a techóriás jóval nagyobb hatást gyakorolt a választásokra, mint az oroszok.

Az elmúlt két hétben aztán több kutatási „eredmény” is napvilágot látott, amelyek közül néhány finoman szólva is sok kívánni valót hagy maga után, már ha a tudományosságot nézzük. Habár a keresési találatok sorrendjében 2016-ban könnyű volt kimutatni, hogy a Google kinek kedvezett, a befolyásolt szavazók számának becslése már jóval összetettebb kérdés. Olyannyira, hogy tudományosan ezt szinte lehetetlen ellenőrizni, így Epsteinnek a jövő évi 15 milliónyi manipulált szavazóra vonatkozó becslése nem több, mint egyszerű tippelés, amit persze utólag sem lehet majd ellenőrizni.

Mindettől függetlenül már most látszik, hogy Trump és csapata a következő egy évben folyamatos retorikai csatát fog vívni a Google-lal és a Facebookkal. Az amerikai elnök így pár hete egy mikroblogbejegyzésében emlékeztetett arra, nemrégiben járt nála Sundar Pichai, a Google vezérigazgatója és arról biztosította őt, hogy nem terveznek a 2020-as választások ellen „törvényellenes felforgató tevékenységet”. Az elnök hozzátette: ez számára is nagyon jól hangzott, de csak addig, amíg nem látta a Cernekee-vel készült interjút.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/34. számában jelent meg, 2019. augusztus 23-án.

Hetilapunkat megvásárolhatja jövő csütörtök estig az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/34. számban? Itt megnézheti!