Kiemelten fontos év előtt áll a német belpolitika. Négy ciklus után feláll a kancellári székből Angela Merkel, ezzel lezárul egy korszak nemcsak a CDU életében, de a német politikában is. Merkel közel 16 éves regnálása az utóbbi években megszaporodott bírálatok ellenére összességében sikeresnek mondható. Legendás kompromisszum-teremtő képességével jól „mozogta ki” a konfliktusokat, és ha indulna, most is újraválasztanák. Ám ő már nem veszi fel a kesztyűt, így a kérdés az, hogy ki viszi tovább az örökségét. Az utódlás első lépése a CDU elnökének hétvégi megválasztása.
Túllendült a kormányzó keresztényszociális unió a válságon. Az immár két éve tartósan a kritikus 30 százalékos határ alá eső CDU–CSU támogatottságát alaposan megdobta a járvány kezelése. A népszerűségük 34 százalékpontra növekedett, de vannak olyan felmérések is, amelyek 39 százalékot mértek. A magabiztos konzervatív győzelem e trend fennmaradása mellett ősszel is borítékolható, a kérdés inkább az, hogy kit választanak maguk mellé a kormányzó koalícióba. A válságkezelés ugyanis a jelenlegi nagykoalíció másik tagjának, az SPD-nek a helyzetére nem volt különösebb hatással, a szociáldemokraták támogatottsága változatlanul 16 százalékos. A korábban szárnyaló Zöldeket kissé megfogta az új helyzet, őket most 22 százalék választaná, míg az AfD mellett mindössze 10 százalék tenné le a voksát. Hozzájuk hasonlóan valamelyest csökkent a Die Linke (7 százalék), és az FDP (5 százalék) támogatottsága is.
A jelenlegi helyzetben egyre inkább úgy tűnik, hogy a kereszténydemokraták a Zöldekkel folytatnák, ám ehhez még látni kell azt is, hogy Merkel után milyen úton megy tovább a CDU, és ki lesz a keresztényszociális unió kancellárjelöltje.
Ez utóbbi kérdésre a jelen állás szerint a párt hétvégi kongresszusa sem ad választ. Valamelyest tisztul azonban a kép az elnök megválasztásával. A tisztújítás kissé elhúzódott a járvány miatt, így a CDU-t formálisan még mindig a poszton már megbukott Annegret Kramp-Karrenbauer vezeti. Angela Merkel bizalmasát, a korábbi Saar-vidéki tartományi miniszterelnököt favorizálta utódjaként, ám az AKK-nak nevezett politikus meglehetősen határozatlannak bizonyult, és nem tudta kezelni a párton belüli feszültségeket. A tavalyi türingiai választás kapcsán aztán végleg kiderült AKK alkalmatlansága, és távozásával ismét nyílttá vált a CDU vezetéséért vívott küzdelem. Miután a jelöltje kiesett, Merkelnek már egyre kisebb a befolyása a versenyre, hiszen a három aspiráns között két, általa korábban parkolópályára tett politikus is van.
Visszatért a versenybe Merkel régi ellenfele, a kancellárral vívott csatái után egy időre az üzleti életbe visszavonult, majd 2018-ban Kramp-Karrenbauerrel szemben éppen csak alulmaradt Friedrich Merz, aki a centrumba, sőt némelyek szerint annál is messzebb behúzott CDU-nak ismét markánsabb jobboldali karaktert adna. Mellette indul az a Norbert Röttgen, aki jelenleg a Bundestag külügyi bizottságát vezeti. ơt Merkel azt követően rakta ki a kormányából, hogy 2012-ben minden idők legygyengébb kereszténydemokrata eredményével elvesztett egy tartományi választást. A harmadik jelölt a legnagyobb tartományt, Észak-Rajna–Vesztfáliát sikeresen vezető, Merkel politikájának folytatását ígérő katolikus Armin Laschet. A legnagyobb esélye Laschetnek és Merznek van. Utóbbi az eredetileg decemberre kiírt kongresszuson az elnöki poszt biztos esélyesének tűnt, mára azonban a verseny ismét többesélyessé vált.
Már csak azért is, mert a párt tagjainak többsége egyik jelöltet sem tartja igazán jónak. Olyannak, akivel a jelenlegi kedvező helyzetben a CDU igazán nagy győzelmet arathatna. Többek között ezzel magyarázható, hogy sokan már elkönyvelték, hogy a hagyományoktól eltérően ezúttal nem a pártelnök lesz egyben a kancellárjelölt is. Eddig lényegében a bajor testvérpártot kemény kézzel vezető tartományi miniszterelnök, Markus Söder felépítése folyt. Ami nem lenne rossz választás, hiszen Söder nemcsak népszerű, de tartományi vezetőként a politikai centrum felé elmozdulva a Zöldek felé is nyitottá vált.
Ám a napokban újabb jelölt is felbukkant a színen: a járvány hatékony kezelésével a második legnépszerűbb német politikussá az egészségügyi miniszter vált. Jens Spahn AKK-val szemben 2018-ban már indult a CDU elnöki posztjáért, majd Laschet kampányának vezetője lett. Kancellári ambícióit a Der Spiegel szellőztette meg, ehhez azonban minden bizonnyal Merznek és Laschetnek is lenne szava. A három elnökjelölt ugyan bejelentette, hogy nem okvetlenül akar kancellár is lenni, ám akkor még Söder tűnt fel a legesélyesebb alternatívaként. Spahn felbukkanása most megkeverheti a kártyákat. A kép még elég kusza, ám azt már most biztosan állíthatjuk, ha Söder vagy Spahn lesz a befutó, akkor ezt elsősorban mindketten a járvány kezelésének köszönhetik.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2021/3. számában jelent meg január 15-én.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában! És hogy mit talál még a 2021/3. számban? Itt megnézheti!
