Az exit poll eredmények szerint a jobbközép Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) szűken ugyan, de győzelmet arat a vasárnapi bolgár választásokon. A súlyos korrupcióval vádolt, és korábban letartóztatott volt kormányfő, Bojko Boriszov pártja a bolgár Novinite hírportál által idézett előzetes eredmények szerint 23,5 százalékot szerzett. Ez 63 mandátumot jelenthet a 240 fős bolgár törvényhozásban.
Második lett az eddig kormányzó Folytatjuk a változást (PP), a megszerzett 19,5 százalékuk 53 helyre lehet jó. A 15 százalékával harmadik helyre befutó Mozgalom a Jogokért és Szabadságokért (DPS) 41 mandátumhoz juthat. Rajtuk kívül még négy párt jutott be a parlamentbe: a szélsőjobboldali Újjászületés (Vazrazhdane) 10 százalékot (27 mandátumot), a baloldali Koalíció Bulgáriáért szövetség (BSP) 8,9 százalékot (24 mandátumot), a Demokratikus Bulgária 7 százalékot (19 képviselői helyet), míg az idén májusban alakult nemzeti-konzervatív Bolgár Felemelkedés (BV) 4,7 százalékot (13 hely) szerzett.
A mandátumok eloszlása komoly patthelyzetet eredményez, mert elég valószínű, hogy Boriszov pártja nem lesz képes kormányt alakítani. A PP társelnöke, Kiril Petkov a bolgár állami hírügynökség szerint már le is szögezte, se a GERB-bel, se a kisebbségek, így a törökök körében népszerű DPS-sel nem hajlandóak koalícióra lépni, mert ezzel elárulnák a saját választóikat. Hasonlóan nyilatkozott a szélsőjobboldali párt, az Újjászületés vezetője; Kosztadin Kosztadinov a bTV-nek azt mondta, nincs semmi közös bennük a többi párttal.
Bulgáriában ez volt a negyedik választás az elmúlt két évben. Legutóbb a PP nyert 2021 áprilisában. A részvételi arány kifejezetten alacsony, mindössze 39,5 százalékos volt.
A bolgár belpolitikai válság 2020 nyarán kezdődött, amikor kiderült, hogy a török kisebbséget képviselő párt egykori elnökének, az időközben dúsgazdaggá vált Ahmed Dogannak kormányőrök védik az illegálisan elkerített tengerparti nyaralóját, vagyis közpénzből finanszírozzák egy oligarcha biztonságát. A botrány kirobbanása után több tízezres tüntetések kezdődtek szerte az országban, azonban a Bojko Boriszov-féle GERB semmiképpen nem akart távozni a hatalomból.
A Reuters szerint egy elhúzódó belpolitikai válság kockáztathatná akár az euróövezethez való, 2024-re tervezett csatlakozást is. Ahogy a 444 is megjegyzi: Szófia, amely Moszkva legfontosabb szövetségese volt az EU-ban, elfordult Oroszországtól az invázió megindulását követően, és az oroszellenes Lengyelország mellett az első olyan uniós tagállam lett, amelynek gázszállításait a Gazprom leállította. A kampány során Boriszov alapvetően euroatlanti politikát ígért, de ígéretet tett arra, hogy a háború követően igyekszik majd pacifikálni az orosz kapcsolatokat is.
Elemzők szerint viszont a nagy pártok, tudatában az ukrajnai háború gazdasági kockázatainak, látván az előttük álló nehéz telet, és a választók politikai instabilitás miatti szorongásait, félretehetik nézeteltéréseiket, és egy technokrata kormány mellett dönthetnek.
