A magyar kormány mentességi kérelmet nyújtott be az illetékes amerikai hatóságnál annak érdekében, hogy a térségbeli államok továbbra is fizethessenek a földgázszállításokért az orosz Gazprombanknál – jelentette be Szijjártó Péter szerdán Brüsszelben. A tárcavezető a NATO külügyminiszteri tanácsülését követő sajtótájékoztatóján az újságírói kérdésekre válaszolva rámutatott, hogy az amerikai diplomácia vezetője maga jelezte, hogy hajlandóak valamifajta konzultációra a szövetségesekkel a Gazprombankot érintő szankciók ügyében. – Jó lett volna, ha ez előtte történik, de már mindegy, vagy hát nem mindegy, de így alakult – fogalmazott. Szjjártó Péter szerint a mentesség nem lenne példátlan, több orosz bank is hasonló mentességet élvez az Egyesült Államokban, tekintettel főként az atomerőművek működtetéséhez szükséges oroszországi urán importjára.
A magyar külügyminiszter beszélt arról is, hogy Magyarország és két másik NATO-tagállam, illetve Szerbia számára is súlyos nehézségeket okozhat ez az újabb amerikai büntetőintézkedés az infrastrukturális adottságok miatt, hiszen az orosz földgázimport megszüntetése ellehetetlenítené az érintett országok biztonságos ellátását. – Hiába kötöttük össze magunkat a hét szomszédból hattal gázvezetékekkel, hogyha a minket körülvevő térségben nem történtek olyan beruházások, amelyeknek nyomán oroszországi gáz nélkül is el lehetne látni az országot – fejtegette. Ezért jelezte az amerikai külügyminiszternek, hogy ez olyan intézkedés volt, amivel szövetségeseket tudnak esetleg bajba sodorni.
Szijjártó Péter arra is kitért, hogy Brüsszelből Washingtonba utazik tovább, onnan pedig Máltára megy, hogy részt vegyen az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) tanácsülésén, ahol mind a nyugati szövetségesek, mind a keleti országok jelen lesznek, azaz az Egyesült Államok és Oroszország is. Arról is tájékoztatott, hogy Vallettában török kollégájával is tárgyalni fog, és hangsúlyozta, hogy Ankara az ukrajnai háború főbb kérdéseiben hasonló álláspontot képvisel, mint Budapest. – Ami a diplomáciai megoldást vagy a kommunikációs csatornák nyitva hagyását illeti, ott nagyjából egy csónakban evezünk – mondta, hozzátéve, hogy a békemisszió folytatódik, mert ebben a helyzetben erősíteni kell az erőfeszítéseket, s minél több tárgyalásra, minél több, a kommunikációs csatornák nyitva hagyását eredményező akcióra van szükség. A fő célnak nevezte, hogy január 20-ig, vagyis Donald Trump megválasztott amerikai elnök beiktatásáig elkerüljünk minden olyan helyzetet, amikor akár félreértés vagy kommunikációhiány nyomán is visszafordíthatatlan folyamatok indulnak meg.
(MTI)
