Kevés olyan ország van, amely annyira eredményesen védekezett az elmúlt hónapokban a koronavírus-járvány ellen, mint Vietnam. A legfrissebb adatok szerint a 95,5 millió lelket számláló távol-keleti országban mindössze 35-en haltak meg koronavírus-fertőzés következtében, amivel az egymillió főre eső halálesetek száma csupán 0,4 – szemben az ugyancsak jó adatokkal büszkélkedő Magyarországgal, ahol ez a szám jelenleg 81.
Hogy mi is a vietnami siker titka, arról már tavasz óta folynak a viták tudományos berkekben, hiszen az országban semmilyen egyedülálló módszert nem alkalmaztak a járvány ellen. Azonban a vietnami védekezés egy dologban mégis kiemelkedik: a következetességben. Az országba repülővel érkezőkkel szemben már február óta szigorú óvintézkedéseket hoztak: nekik amellett, hogy az egészségügyi állapotukról és az eddigi útjaikról is nyilatkozniuk kell, még lázmérésnek is alá kell vetniük magukat. Akiről viszont kiderül, hogy hamis információkat adtak meg az érkezésükkor, még eljárás alá vonhatják, amit nem sokan mernek megkockáztatni.
Vietnamban emellett – dél-koreai mintára – rengeteg tesztelő állomást állítottak fel, ahol bárki teszteltetheti magát. Ám aligha kétséges, hogy a vietnami óvintézkedések legfontosabb része a karantén-szabályozás. Ha valaki hazatér Vietnamba, mindenképpen karanténba kell vonulnia 14 napra, a fertőzöttek nevét nyilvánosságra hozzák és még a kontaktjait is izolálják a környezetüktől (ez olykor azt jelenti, hogy egész utcákat vonnak karantén alá). Aki állami fenntartású intézményben kerül karanténba, azok számára ez teljesen ingyenes, de a koronavírus-fertőzöttek kezelését is az állam fedezi (ez még a külföldi állampolgárok esetén is így van, ez történt egy brit pilótával is, aki három hétig feküdt intenzív osztályon). Az állam által átvállalt kezelési költségek természetesen igen magasak, már most 100 ezer euró felett vannak. Mindezek mellett Hanoi már a kezdetektől óriási hangsúlyt fektetett az emberek informálására, így a rengeteg utcai plakát mellett folyamatosan tájékoztattak a távolságtartás fontosságáról.
Mindennek eredményeként Vietnamra ma már egyre több országban tekintenek követendő mintaként, ami most különösen jól jön Hanoinak. Mint ismert, a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének (ASEAN) éves elnökségét 2020-ban Vietnam vette át, amely ambiciózus gazdasági és biztonsági stratégiát hirdetett meg 2025-ig a gazdaság és a regionális biztonság területén. Habár a tervezett kormányközi konferenciák nagy részét a járvány kitörése miatt el kellett halasztani, a vietnami vezetés nem ült ölbe tett kézzel. Már február közepén kiadtak egy nyilatkozatot arról, hogy az ASEAN-országoknak együtt kell felvenniük a harcot a koronavírussal, illetve a járvány-okozta kihívásokkal. A szavakat tettek követték, a szervezet tagjai április közepén létrehozták a C-19 ASEAN Reagálási Alapot, majd megkezdték kiépíteni a tartalékokat a szükséges egészségügyi eszközökből.
Az összefogásnak köszönhetően több ASEAN-országban is jó eredményeket értek el a járvány elleni harcban, így Vietnám mellett kiemelkedően jók az adatok Thaiföldön, Malajziában, Szingapúrban, Bruneiben és Kambodzsában. Érdekes módon még a két leggyengébb eredményeket produkáló ASEAN-ország, a Fülöp-szigetek és Indonézia is sokkal eredményesebben vette fel a harcot a koronavírus ellen, mint Magyarország, így ezekben az országokban az egymillió főre vetített halálozás mindössze 51 és 40 fő. És bár Hanoi és Peking viszonya korántsem volt felhőtlen az elmúlt években, a vietnami vezetés az utóbbi hónapokban azon fáradozik, hogy a járvánnyal szemben elért eredményeit Kínával is megossza, amitől a kapcsolatok további javulását remélik.
