A koszovói kormányfő a nacionalista tábor támogatásában bízik
Zajlik a szavazás Koszovóban 2025. február 9-én (Fotó: AFP via Europress/Erkin Keci/Anadolu)

Megnyíltak a szavazóhelyiségek vasárnap reggel hét órakor Koszovóban, az ország mintegy kétmillió szavazópolgára a 120 fős parlament új összetételéről dönt.

Ahogy legfrissebb lapszámunkban is beszámoltunk róla, Albin Kurti koszovói miniszterelnök nem bízta a véletlenre kampányát. Elsősorban a nacionalista szavazókra számít abban, hogy pártját, az Önrendelkezést (Vetevendosje) ismét győzelemre segítsék a február 9-ei parlamenti választáson. Az albán politikus karrierje során többször tapasztalta, hogy Európa legfiatalabb országában a nemzeti retorika, egész pontosan a „szerbkártya” hoz neki igazán sokat a konyhára. Így a nacionalista politikus most is harcias nyilatkozatokkal mozgósítja szavazóit.

A szavaknál persze sokkal fontosabbak a tettek: január közepén a koszovói rendőrség lerohanta tíz település szerb többségű önkormányzatának irodáit. A hivatalos indoklás szerint a rajtaütések célja az volt, hogy véget vessenek annak a korszaknak, amelyben Szerbia párhuzamos és bűnöző önkormányzatokat és intézményeket működtet, a szerbek viszont azt mondják, egészen másról van szó. Szerintük az albán lépés jól illeszkedik abba az eseménysorozatba, amelynek csak egy állomása volt, hogy múlt évben Pristina kivezette a forgalomból a szerb fizetőeszközt, a dinárt északon. Koszovó északi részén ugyanis még mindig élnek a szerb struktúrák, így a nyugdíjrendszer, a munkanélküli segély és más források Belgrádból, dinárban érkeznek a helyi szerbeknek. Ezzel párhuzamosan a koszovói különleges rendőrség továbbra is aktív volt ezeken a területeken, ami újra és újra feszültséghez vezetett, azonban ez kitűnően felrázta az Önrendelkezés szavazóit. Különösen igaz ez a diaszpórában élő albánokra, akik egyfajta balkáni paradoxonként jóval könnyebben mozgósíthatók nacionalista jelszavakkal, mint a Koszovóban élő albánok.

A Kurti vezette párt kampányában óriási hangsúlyt kapott most a biztonság kérdése, különös tekintettel a koszovói rendőrség megerősítésére. Pedig a koszovói kormány Kurti legutóbbi választási kampányának ígéreteit sem teljesítette a rendőrséggel kapcsolatban, ilyen beváltatlan ígéret maradt például a rendőrök egészségbiztosításának rendezése. És bár Kurti előszeretettel dicsekedett a kampánya során azzal, hogy megerősítette a rendőrséget, a nemzetközi rangsorok egészen másról árulkodnak – nevezetesen arról, hogy a nagy rivális, Szerbia meszsze jobban teljesít ezen a téren (egy esetleges konfliktus esetén Koszovó határait a NATO koszovói alakulata, a KFOR biztosítaná). Ennek ellenére a kardcsörtetés a jelek szerint sikeresnek bizonyult, a felmérések ugyanis azt mutatják, hogy az Önrendelkezés óriási előnyre tett szert a rivális Koszovói Demokrata Párttal (PDK) és a Koszovói Demokrata Ligával (LDK) szemben.

Az MTI beszámolója szerint a mostani választáson a huszonhét listán a legnagyobb albán pártok mellett a Koszovóban élő nemzeti kisebbségek többsége is megtalálható. A koszovói választási törvény szerint önállóan induló pártok esetében 5 százalékos a parlamenti küszöb, míg koalíciók esetében 7 százalékos. A kisebbségek a pozitív diszkriminációnak köszönhetően 20, úgynevezett fenntartott hellyel rendelkeznek a 120 fős pristinai törvényhozásban, ebből 10 hely a szerb kisebbséget illeti meg.

A közvélemény-kutatások szerint a legnagyobb támogatottságra a kormányzó Önrendelkezés számíthat, az azonban kérdéses, hogy önállóan is kormányt tud-e majd alakítani. A felmérések szerint az Önrendelkezés mellett további három párt, a Koszovói Demokrata Párt (PDK), a Koszovói Demokrata Szövetség (LDK), valamint a Szövetség Koszovó Jövőjéért (AAK) kerülhet be a parlamentbe. Ez utóbbi pártok támogatottsága azonban folyamatosan csökken. Ennek oka, hogy a PDK és az AAK vezetői a koszovói esetleges háborús bűnöket vizsgáló törvényszék vádlottjaiként Hágában tartózkodnak, míg a legrégebbi koszovói párt, az LDK az alapító Ibrahim Rugova 2006-os halála óta nem tud talpra állni, rövid kormányzati időszaka után, amikor a pártelnök, Isa Mustafa volt a miniszterelnök, a koszovóiak hátat fordítottak a pártnak.

Az urnák 19 órakor zárulnak, előzetes eredményekre akár már hétfőn számítani lehet.