Nem ritka Törökországban, hogy éveket töltsenek politikusok börtönben, nem kizárható ez a napokban letartóztatott isztambuli főpolgármester, Ekrem İmamoğlu esetében sem. Ugyanakkor a szakértő szerint attól nem kell tartani, mint ami Alekszej Navalnijjal történt Oroszországban. Az országszerte napok óta zajló és tömegeket megmozgató tüntetéseket mindenesetre az ellenzéknek érdeke fenntartani.
Múlt szerdán őrizetbe vették a legnagyobb ellenzéki párt, a Kemál Atatürk által alapított, baloldali Köztársasági Néppárt (CHP) isztambuli főpolgármesterét, Ekrem İmamoğlut, s vele együtt több mint 100 ellenzéki politikust, újságírót, üzletembert. Vasárnapra İmamoğlu őrizetbe vétele letartóztatásba súlyosbodott. A főpolgármestert támogató ellenzékiek azonban nem hátráltak, az ugyancsak vasárnap tartott előválasztáson nem várt sikert aratott İmamoğlu, a 65 millió szavazásra jogosult több mint 20 százaléka, 15 millió voksoló állt ki a politikus mellett.
– Az ellenzék arról beszél, hogy a gazdasági nehézségek miatt Erdoğan fél az İmamoğlu jelentette kihívástól, illetve hogy 23 év alatt elfáradt az elnök politikája, s ezért léptek fel a politikus ellen. A közvélemény-kutatások pedig hol az egyik, hol másik oldalt mutatják az élen. Vagyis érdekes szituáció van kialakulóban – elemezte a törökországi helyzetet Egeresi Zolzán. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Törökország-szakértője szerint az, hogy múlt kedden elvették İmamoğlu diplomáját – mondván hogy nem is jelentkezhetett volna arra a szakra ahol végzett, mert hamis dokumentumokkal jelentkezett a képzésre –, egyben meg is akadályozza, hogy jelöltként induljon a török elnöki címért 2028-ban, hiszen a diploma előírás a tisztség betöltéséhez. Ennél súlyosabb vádak is megfogalmazódtak vele szemben, nevezetesen terrorizmus támogatása és korrupció. Az mindenesetre politikai motívumot sejtet, hogy a diploma megvonásáról nem a kar döntött, ahol İmamoğlu végzett, hanem egy jóval nagyobb grémium. – A polgármester számára legalább ennyire fontos, hogy az utcán tüntetők számára is egyértelmű az ügy politikai indíttatása – mondta az elemző.
A főpolgármester várhatóan pereskedéssel fogja tölteni a következő éveket, így a hatalom elmondhatja, hogy sikerült jelentősen hátrébb szorítani Erdoğan legesélyesebb kihívóját. Kérdésünkre Egeresi Zoltán elmondta, a most történteket nem hasonlítaná az orosz ellenzéki, Alekszej Navalnij esetéhez, akit 2020-ben megmérgezett az orosz titkosszolgálat, majd Oroszországba visszatérve bebörtönözték, és ott is halt meg. Törökországban ugyanis több mint hetven éve demokrácia van, amelynek voltak ugyan érdekes kanyarulatai, de attól nem kell tartani, hogy Ekrem İmamoğlu furcsa körülmények között meghalna. Annál is kevésbé valószínű ez, mert ugyan börtönben ül, a közösségi médiában azonban továbbra is aktívan kommunikál. Törökországban egyébként sem ritka, hogy politikusok éveket töltenek börtönben, maga Erdoğan is töltött néhány évet a rácsok mögött.
Az világos, hogy a török ellenzék igyekszik minél tovább fenntartani a tüntetéseket, lelkesíteni az ellenzéki szavazókat. Miután a televízió adók nem közvetítik a demonstrációkat, pontosan nem lehet tudni, mekkorára is duzzadt mostanra a letartóztatás miatti tüntetéssorozat. Legfeljebb a közösségi médiában megjelent hírek, illetve felvételek alapján lehet tájékozódni. Ugyanakkor tény, hogy nemcsak a nagyvárosokban, hanem a kisebbekben – amelyek azért szintén milliós települések – is rendszeresek a megmozdulások. Erdogan azokat „erőszakos mozgalomnak” titulálta, számos beszámoló érkezett arról, hogy a rendőrök könnygázzal oszlatnak és a hírek szerint már ezernél is több embert letartóztattak. Az ellenzéki mozgalom közben nem elégszik meg a tüntetésekkel, hiszen a mindennapos megmozdulások mellett bojkottot hirdettek több tucat a kormányközeli cég ellen. Vagyis az utcai történések mellett gazdasági nyomás eszközével is élnek.
Felvetésünkre Egeresi Zoltán elmondta, nem tartja elképzelhetetlennek, hogy a volt főpolgármester felesége, Dilek İmamoğlu – aki maga is beszédet mondott az egyik tüntetésen – veszi át a politikus szerepét. Ugyanakkor a legaktívabb Özgür Özel, a CHP vezetője, aki Isztambulban minden nap beszédet mond, illetve egyenesen előrehozott választásokat követel. Azzal is tisztában kell lenni – mondta –, hogy nem Ekrem İmamoğlu a legnépszerűbb ellenzéki politikus, hanem a szintén CHP-politikus, Mansur Yavaş, Ankara polgármestere többeket meg tud szólítani. Az ellenzék most érthető okokból ugyan kiáll İmamoğlu mellett, azonban az is elképzelhető, hogy a 2028-as választáson Mansur Yavaş lesz Erdoğan kihívója.
Egeresi Zoltán arra is felhívta a figyelmet, hogy a politikai válságot erősítik a török gazdaság gyenge mutatói. Nem lehet tudni, hogy a 80 százalékról most éppen lecsökkent, és „alig 30 százalékos” infláció mikor gyorsul fel ismét. Az is előfordulhat, hogy a válságból évek óta kikecmeregni nem tudó gazdasági helyzet alakulása lesz a döntő 2028-as választáson. Ha ugyanis sikertelen lesz a kilábalás, akkor a vidék konzervatív szavazói is meggondolhatják, hogy érdemes-e Erdoğan mellé behúzni az ikszet.
