Nem számít áttörésre a magyar külügyminiszter az olajembargó tekintetében a külügyi tárcavezetők hétfői tanácskozásán. Erről Szijjártó Péter beszélt azon a brüsszeli sajtótájékoztatón, ahová – ahogy tavaly nyár óta minden alkalommal – csak a kormánypárti tudósítókat hívták meg, a független sajtó képviselőit nem értesítették az eseményről.
A külügyi tanácsülés fontos napirendi pontja volt a nyugat-balkáni integráció, valamennyi érintett ország külügyminiszterét meghívták Brüsszelbe. Szijjártónak nincs jó véleménye a folyamatokról, szerinte az EU törekvései a térség integrációjára teljes mértékben sikertelenek. Úgyhogy szerinte a „nagyképű brüsszeli hozzáálláson változtatni kell”, majd pedig a következő, Magyarország által megfogalmazott feltételeknek kell eleget tenni.
A magyar álláspont szerint el kellene ismerni, hogy Szerbia kulcsország, ők tudják garantálni a békét és biztonságot, ezért őket kell integrálni. „Szerbiát holnap nyugodtan fel lehet venni, de tegnap kellett volna” – mondta Szijjártó. Azt is mondta, hogy Bosznia-Hercegovinában mindhárom nemzetiséget egyenlően kell kezelni, és „békén kell hagyni” Milorad Dodik szerb vezetőt, aki egyébként az Orbán-kormány szövetségese, de az EU szankciókkal szeretné sújtani.
A magyar álláspont az, hogy az albánokkal, Észak-Macedóniával meg kell kezdeni a csatlakozási tárgyalásokat, Montenegróval pedig le kell zárni. Visszatért Szerbiára, szerint a szerbek azért nem csatlakoztak az Oroszország elleni szankciókhoz, mert „többet várunk el tőlük, mint amit adni tudunk nekik”. „Régi bűnnek hosszú az árnyéka, ha felvettük volna őket, akkor most nem lenne kérdés, hogy csatlakoznak-e az EU külpolitikájához” – elemezte a helyzetet a magyar külügyér.
Szijjártó Péter szavaiból az derült ki, hogy az Európai Bizottság átlépte a vörös vonalat, amikor az olajembargóra tettek javaslatot, ez ugyanis ellentétes Magyarország érdekeivel. Azt is mondta, hogy „soha nem engedjük meg, hogy a magyarokkal fizettessék meg a háború árát”, illetve, hogy az eddigi szankciók hatékonyságáról azért nem kezdeményeztek még vitát, mert „háború esetén nincs helye az okoskodásnak”.
Majd felsorolta, hogy milyen összegű ellentételezést vár az Orbán-kormány az EU-tól. A magyarországi finomítók átállítására 500-550 millió eurót, a horvát Adria kőolajvezeték kapacitásbővítésére 200 millió eurót, a magyar energetikai infrastruktúra modernizálására pedig 15-18 milliárd eurót.
Az viszont nem derült ki egyértelműen a külügyminiszter által elmondottakból, hogy ha ezt a pénzt megkapná az ország, akkor az feloldaná-e a vétót. (Összehasonlításképpen: ez több, mint a visszatartott helyreállítási alap, illetve a hét éves költségvetésben Magyarországnak járó források – együttvéve.) Szijjártó ugyanis azt mondta – de semmivel sem támasztotta alá –, hogy még ezen feltételek teljesülése esetén is 55-60 százalékos üzemanyagár-növekedéssel és minden termék árának emelkedésével kellene számolni, amiért szintén kompenzációt vár Magyarország.
