A német és a brit kormány is szankciókat jelentett be kedden Oroszországgal szemben, válaszul arra, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök előző nap hivatalosan elismerte a délkelet-ukrajnai szakadár területeket. Az uniós külügyminiszterek is szankciókról tárgyalnak délután. Közben az ukrán kormány a Moszkvával való diplomáciai kapcsolatok megszakításán gondolkodik.
Öt orosz bank és három befolyásos, vagyonos magánszemély ellen rendelt el vagyonbefagyasztást is tartalmazó szankciókat kedden a brit kormány kora délután. Az öt bank a következő: a Rosszija bank, az ISZ Bank, a General Bank, a Promszvjazbank és a Black Sea Bank. A három gazdag személy pedig nem más, mint Gennagyij Timcsenko, Borisz Rotenberg és Igor Rotenberg. Nemcsak az Egyesült Királyságban lévő számláikra vár befagyasztás, hanem a büntetőintézkedésekkel sújtott személyek nem utazhatnak be az országba, emellett a brit kormány megtiltja, hogy brit állampolgárok és vállalatok bármilyen üzleti kapcsolatra lépjenek velük.
Az indoklás szerint Gennagyij Tyimcsenko a hatodik leggazdagabb orosz oligarcha, Boris és Igor Rotenberg pedig „hosszú ideje kötődik a rezsimhez”. A tárca szerint a szankciókkal sújtott öt orosz bank részt vett az orosz megszállás finanszírozásában, és London e pénzintézetek nagy-britanniai vagyoneszközeit is azonnali hatállyal befagyasztja. A Rosszija Bank különösen közel áll a Kremlhez, a Promszvjazbank pedig alapvető fontosságú szerepet játszik az orosz védelmi szektor finanszírozásában – hangsúlyozza keddi tájékoztatásában a brit külügyminisztérium.
Korcok: Oroszország megtagadja saját elveit, amelyekre hivatkozik
Kedd délutánra a szlovák külügyminisztérium is ismertette álláspontját: eszerint Oroszország súlyosan megsértette a nemzetközi jogot és nemzetközi kötelezettségeit a kelet-ukrajnai szakadár területek függetlenségének elismerésével.
A TASR közszolgálati hírügynökség jelentése szerint Ivan Korcok külügyminiszter keddi pozsonyi sajtótájékoztatóján azt mondta: ezzel a lépésével „Oroszország megtagadta az oszthatatlan biztonság elvét, amely szerint a saját biztonság megteremtése nem mehet más biztonságának rovására.
Oroszország megtagadja saját elveit, amelyekre hivatkozik” – mondta Ivan Korcok. A külügyminiszter szerint „Oroszország már nyíltan arról beszél, hogy a probléma, amivel nem tud egyenesbe jönni, Ukrajna létezése”.
Eduard Heger kormányfő a közösségi hálón reagált a két szakadár köztársaság elismerésére Azt mondta: ez a lépés az erőszakot és a gyűlöletet fokozza majd. „A Krím annektálása után Oroszország tovább használja azokat a módszereket, amelyek nem vezetnek sem békéhez, sem prosperitáshoz, sem az oroszok és az ukránok jó egymás mellett éléséhez” – jelentette ki.
Zuzana Caputová államfő Twitter-bejegyzésében ugyancsak a nemzetközi jog megsértésének minősítette a szakadár területek függetlenségének elismerését, amellyel szavai szerint Moszkva „a konfrontációt választotta a diplomácia helyett”.
A német szövetségi kormány azonnali hatállyal felfüggeszti az Északi Áramlat-2 földgázvezeték üzembe helyezésének folyamatát, válaszul arra, hogy Oroszország a nemzetközi jog súlyos megsértésével elismerte a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadár területek függetlenségét – jelentette be Olaf Scholz német kancellár kedden Berlinben.
A kancellár elmondta: felkérte a gazdasági minisztert, hogy tegye meg a már elkészült vezetékrendszer üzembe helyezéséhez nélkülözhetetlen tanúsítványok kiadásának felfüggesztéséhez szükséges közigazgatási jogi lépést.
A Balti-tenger alatt lefektetett Északi Áramlat-2 közvetlenül, Ukrajna megkerülésével köti össze Oroszországot Németországgal, és évi 55 milliárd köbméter földgáz szállítására alkalmas.
Rutte: Nem maradhat válasz nélkül
Oroszország meg fogja érezni a szankciók bevezetésével járó következményeket, amiért hétfőn elismerte a „Donyecki Népköztársaság” és a „Luhanszki Népköztársaság” függetlenségét, megsértve ezzel Ukrajna szuverenitását – jelentette ki Mark Rutte holland miniszterelnök rövid sajtónyilatkozatában. Az NLTimes holland hírportál azt írta, hogy Rutte Moszkva e lépését olyan „elfogadhatatlan” cselekedetnek nevezte, amely „nem maradhat válasz nélkül”.
A hírportál szerint, a holland kormányfő azt nyilatkozta, hogy a szankciók még szigorúbbak lesznek abban az esetben, ha Oroszország haderőt küld a térségbe. „Vannak még meg nem erősített hírek arról, hogy ez már megtörtént” – mondta Rutte. Hozzátette: véleménye szerint még nem kellően bizonyított, hogy Oroszország megszállja Ukrajnát.
A belga szövetségi kormány feje, Alexander de Croo a VRT rádiócsatornának kedden úgy nyilatkozott, hogy szeretné, ha az Oroszország elleni uniós szankciók minél előbb hatályba lépnének, és „oda sújtanának, ahol a legjobban fáj” Moszkvának. De Croo „Ukrajna területi integritása nagyon súlyos megsértésének” nevezte Oroszország legújabb lépéseit. „Oroszország azt teszi, amit mindig is tenni akart: megszerezni Ukrajna területének egy darabját” – jelentette ki.
A VRT kérdésére, hogy Belgium miként reagál Ukrajna katonai felszerelés küldésére vonatkozó kérésére, a miniszterelnök azt mondta, hogy „minden igényt a védelmi minisztérium elemez, a többi szövetséges országgal konzultálva”. „Számunkra az a legfontosabb, hogy a lehető legnagyobb mértékben a NATO keretein belül dolgozzunk” – nyilatkozta a belga kormányfő.
Zelenszkij a diplomáciai kapcsolatok megszakításán gondolkodik
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy fontolóra veszi az Ukrajna és Oroszország közötti diplomáciai kapcsolatok megszakítását. Az államfő erről azon a sajtótájékoztatón beszélt, amelyet Alar Karis észt elnökkel kijevi megbeszélésüket követően közösen tartottak.
„Kérést kaptam a külügyminisztériumtól, hogy fontoljam meg az Ukrajna és az Orosz Föderáció közötti diplomáciai kapcsolatok megszakításának kérdését. A sajtótájékoztató után ezen a témán fogok dolgozni. És nem csak ezen” – fogalmazott Zelenszkij. Felszólította továbbá Ukrajna nemzetközi partnereit, hogy vezessenek be szankciókat az Északi Áramlat-2 orosz gázvezeték ellen. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter kedden úgyszintén kijelentette: Oroszország legutóbbi lépései után eljött az ideje annak, hogy a Nyugat bevezesse a beígért szankciókat Moszkvával szemben – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál.
Az ukrán elnök értékelve azt, hogy Moszkva elismerte Ukrajnától függetlennek a két Donyec-medencei szakadár „népköztársaságot”, kifejtette: „úgy gondoljuk, hogy ez eszkalációs lépés volt, jogi agresszió, amely megalapozta Oroszország és az ideiglenesen megszállt ukrán területeket körülvevő fegyveresek katonai agresszióját”. Zelenszkij szerint Oroszország nem indít teljes körű háborút Ukrajna ellen. „Hisszük, hogy a háború nem lesz erőteljes Ukrajna ellen, és nem lesz széles körű eszkaláció az Oroszországi Föderáció részéről” – hangoztatta.
Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter kedden a Facebookon közzétett nyilatkozatában leszögezte, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök előző napi szavai után az egész világ megtudta azt, amit az ukránok már nyolc éve tudnak. Szerinte Ukrajnára súlyos megpróbáltatások várnak, és komoly veszteségek is lesznek. Hangsúlyozta egyúttal, hogy biztos a győzelemben. „A saját földünkön vagyunk, és az igazság velünk van. Az ukrán hadsereget a népünk támogatja. Az emberek hite pedig annak a jele, hogy mindent jól csinálunk” – hangoztatta.
Ukrajna lakosságának csaknem fele, 48 százaléka kész harcolni
Az Ilka Kucseriva Alapítvány kedden közzétett felméréséből az derült ki, hogy Ukrajna lakosságának csaknem fele, 48 százaléka kész harcolni vagy segíteni az ukrán fegyveres erőknek, valamint az orosz ajkú ukránok 44 százaléka úgy gondolja, hogy a jelenlegi feszültségért elsősorban Oroszország a felelős.
A védelmi miniszter megjegyezte, hogy az ukrán hadseregnek köszönhetően Európa ráébredt arra, mi a valódi ára az őszinte válaszok elkerülésének. Kijelentette, hogy a Kreml újabb lépést tett a Szovjetunió felélesztése felé. Közölte, hogy Ukrajna katonai és politikai vezetésének minden erőfeszítése a védelem megerősítésére irányul. Hozzátette, hogy érzelmektől túlfűtve többen kaotikus döntések felé taszíthatják Ukrajnát, Kijevnek viszont nem szabad engednie, meg kell őriznie a „hidegvérét”.
Közben Dmitrij Horosilov, az önkényesen kikiáltott „Luhanszki Népköztársaság” „parlamentjének” alelnöke kedden az orosz sajtónak nyilatkozva kijelentette, hogy a „népköztársaság” egész Luhanszk megyét saját területének tekinti, és felszólította Ukrajnát, hogy vonja ki onnan csapatait.
Az uniós külügyminiszterek délután döntenek esetleges szankciókról. Boris Johnson már bejelentette, hogy a britek bevezetnek szankciókat.
Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfő este videóüzenetben jelentette be az önkényesen kikiáltott Donyecki és Luhanszki Népköztársaságok Moszkva általi elismerését. Ezután az orosz fegyveres erőket felhatalmazta, hogy „biztosítsák a békefenntartást” a Moszkva által Ukrajnától függetlennek elismert területeken. Nem sokkal később nagy létszámú hadoszlop indult el Donyeck városából a Donyec-medencei frontvonal felé, vagyis az ukrán fegyveres erők állásai irányába. Szemtanúk szerint a harckocsikból, egyéb páncélozott járművekből és katonákból álló oszlop Donyeck központján kijevi idő szerint este tíz óra körül haladt át. A donyeckiek azt mondták, hogy az elmúlt nyolc év alatt nem láttak ennyi katonát a város utcáin. A szemtanúk elbeszéléseiből nem derült ki, hogy a szakadár erőkhöz tartozó vagy Oroszországból frissen érkezett páncélosokat láttak.
