A német külügy üzent Törökországnak és Magyarországnak, hogy ne akadályozzák a NATO-bővítést

A német külügy üzent Törökországnak és Magyarországnak, hogy ne akadályozzák a NATO-bővítést

Annalena Baerbock német külügyminiszter sajtótájékoztatót tart a világ iparilag legfejlettebb hét államát tömörítő csoport, a G7 külügyminisztereinek találkozója után Holsteinben 2022. május 14-én. (MTI/EPA/Pool/Getty Images/Morris MacMatzen)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Törökországot és Magyarországot is a finn, illetve svéd NATO-tagság ratifikálására szólította fel csütörtökön Annalena Baerbock német külügyminiszter. A NATO madridi csúcstalálkozóján mindkét ország azt ígérte, hogy lehetővé teszi a két skandináv ország csatlakozását. „És most éppen ezt kellene tenni” – mondta Baerbock, miután Tobias Billstrommel, a svéd diplomácia vezetőjével tárgyalt Berlinben.

Az MTI beszámolója szerint Baerbock arról is beszélt, hogy Németország az elsők között ratifikálta a csatlakozási kérelmeket és a többi NATO-tagállamot is folyamatosan erre buzdítja. A NATO 30 tagjából 28 már aláírta a szerződéseket. A német külügyminiszter megjegyezte: az egész tömb biztonsága érdekében fontos, hogy a ratifikációra még az év vége előtt sor kerüljön.

Recep Tayyip Erdogan török elnök múlt kedden találkozott Ulf Kristersson új svéd kormányfővel Ankarában, de tárgyalásukon nem sikerült megállapodniuk. Svéd, finn és török csúcstalálkozó novemberben lesz következőre Stockholmban.

Törökország azzal vádolja Helsinkit és Stockholmot, hogy támogatja a Népvédelmi Egységek (YPG) nevű szíriai kurd milíciát. Ankara a betiltott Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) bábjaként és terrorszervezetként tekint az YPG-re. Erdogan egyik követelése, hogy Svédország és Finnország adja ki a területén tartózkodó állítólagos terroristákat.

Mint ismert, a magyar Országgyűlés hónapok óta, különféle indokokra hivatkozva halasztgatja a svéd és finn NATO-tagságról való szavazást, miközben ennél sokkal kevésbé jelentős ügyeket visznek át a parlamenten. – A magyar parlament az őszi ülésszakán tárgyalja majd a ratifikációt, miután egy sor EU-val kapcsolatos törvényjavaslatot elfogadtak – közölte ennek kapcsán Orbán Viktor miniszterelnök kabinetfőnöke szerdán.