A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) háborús bűncselekményekért viselt feltételezett felelőssége miatt elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök és gyermekjogi biztosa, Marija Alekszejevna Lvova-Belova ellen – jelentette be az ICC pénteken.
Mint a BBC írta, az ICC szerint az orosz elnök háborús bűnökért felelős, többek között gyermekek jogellenes deportálásáért Ukrajnából Oroszországba. A vád úgy fogalmaz, a bűncselekményeket 2022. február 24-től – amikor Oroszország megkezdte a teljes körű inváziót – követték el Ukrajna területén. Moszkva tagadja a háborús bűncselekmények vádját.
Putyin mellett az ICC az orosz elnök gyermekjogi biztosa, Marija Alekszejevna Lvova-Belova ellen is elfogatóparancsot adott ki az ukrán gyermekek elhurcolása miatt.
A közlemény szerint „alapos a gyanú", hogy Vlagyimir Putyint és a gyerekjogi biztost a bíróság statútuma értelmében személyes büntetőjogi felelősség terheli, mert a bűncselekményeket közvetlenül, illetve másokkal közösen, vagy mások közbejárásával követték el, valamint azért, mert elmulasztottak megfelelő ellenőrzést gyakorolni azok fölött, akik a bűncselekményeket elkövették, elkövetésüket megengedték és a tényleges irányításuk alá tartoznak.
– A kérelmet elbíráló tanács az ügyészség 2023. február 22-i beadványai alapján úgy ítélte meg, hogy alapos a gyanú, hogy mindkét gyanúsítottat felelősség terheli a lakosság törvényellenes deportálása és a lakosság törvényellenes átszállítása háborús bűncselekmény miatt, melyeket Ukrajna megszállt területein követtek el ukrajnai gyerekek sérelmére – tudatta a bíróság.
Ez az első alkalom, hogy bárkire nemzetközi elfogatóparancsot adnak ki az Oroszország Ukrajna ellen 2022-ben indított inváziójával kapcsolatban. A bírák korábban úgy gondolták, hogy titkos körözéseket adnak ki az orosz elnökre és gyermekjogi biztosára, de végül a nyilvánosság mellett döntöttek, hogy így akadályozzák meg a további bűncselekmények elkövetését – tudta meg a The Guardian.
Wayne Jordash, Kijevben dolgozó nemzetközi emberi jogász szerint ez csak a kezdet, további elfogatóparancsok várhatók a következő hónapokban. Az ICC főügyésze, Karim Khan már egy éve vizsgálja az Ukrajnában elkövetett háborús bűnöket.
Karim Khan közleményében azt írta, az ügyészség azért kérte az elfogatóparancs kiadását, mert hivatala árvaházakból és gyermekotthonokból elhurcolt gyermekek százairól szerzett tudomást. Az ügyészség által végzett független vizsgálat során összegyűjtött és elemzett bizonyítékok alapján alapos okkal feltételezhető, hogy Putyin és Lvova-Belova büntetőjogi felelősséggel tartozik az ukrán gyermekek jogellenes elhurcolásáért és átszállításáért Oroszországba.
Elmondta, a cselekmények egyebek mellett azt a szándékot mutatják, hogy az érintett gyermekeket véglegesen elszakítsák saját országuktól. A gyermekek közül sokakat örökbe adtak Oroszországban, amit megkönnyített egy, az orosz elnök által kiadott rendelettel módosított, az orosz állampolgárság megadásának eljárását felgyorsító törvény. „Gondoskodnunk kell arról, hogy a feltételezett bűncselekmények elkövetőit felelősségre vonják, és a gyermekeket visszaadják családjuknak és közösségeiknek. Nem engedhetjük meg, hogy a gyerekeket hadizsákmányként kezeljék” – fogalmazott.
Khan közölte: továbbra is együttműködésre törekszik Oroszországgal az ukrajnai helyzettel kapcsolatban, és biztosítani fogja, hogy a büntetőbíróság kötelezettségének eleget téve a terhelő és a felmentő körülményeket egyaránt kivizsgálja.
Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője a Twitteren azt írta, a gyerekek elhurcolása miatti elfogatóparancs csak a kezdete annak az folyamatnak, melynek célja a háborús bűnösök felelősségre vonása. „Szó sem lehet büntetlenségről” – nyomatékosította a spanyol politikus. – Az unió nagyra értékeli és támogatja az ICC munkáját - hangsúlyozta az uniós diplomácia vezetője.
Oroszország nem ismeri el a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) joghatóságát, ezért jogi értelemben is semmisnek tekinti a Vlagyimir Putyin orosz elnök és Marija Lvova-Belova gyermekjogi ombudsman letartóztatását elrendelő határozatát. Ezt Marija Zaharova külügyi szóvivő közölte pénteken a Telegram-csatornáján.
– Oroszország nem részese a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumának, és nem is terheli semmilyen kötelezettség. Oroszország nem működik együtt ezzel a szervvel, és a Nemzetközi Büntetőbíróságtól származó esetleges letartóztatási „előírások jogilag semmisek lesznek számunkra – hangsúlyozta az orosz külügyi szóvivő.
