Megtartották afganisztáni hatalomátvételük utáni első sajtótájékoztatójukat a tálibok – számolt be a BBC.
Zabihullah Mudzsáhid, a tálibok szóvivője azt mondta: biztosítani akarják, hogy Afganisztán többé ne legyen a háborús terület. Mint hozzátette, a tálibok jelenleg is ellenőrzik Afganisztán határait, és a kormányalakításon dolgoznak.
„Afganisztán békéje és stabilitása érdekében megkegyelmeztünk mindenkinek. Az ellenségeskedések véget értek” – jelentette ki, majd hozzátette: sem külső, sem belső ellenségeket nem akarnak. Általános amnesztiát hirdetnek, és senkinek sem kell bosszútól tartania.
Arról is igyekezett biztosítani az egybegyűlt újságírókat, hogy senkit sem fognak üldözni, elrabolni vagy vallatni, nem kell attól tartani, hogy emberekre fogják rátörni az ajtót. Nem akarják, hogy ettől való félelmében bárki is elhagyja az országot.
A szóvivő arról is beszélt, hogy a tálibok az eredeti tervek szerint meg akartak állni Kabul előtt, hogy békésen tudják átvenni a hatalmat, de az előző kormány annyira inkompetens volt, hogy nem tudta fenntartani a rendet, ezért döntöttek végül úgy, hogy elfoglalják a fővárost.
Mudzsáhid igyekezett arról biztosította a nemzetközi közösséget, hogy senkit sem akarnak bántani, és más államokkal sem akarnak rossz viszonyba kerülni. Ugyanakkor leszögezte: joguk van a vallási elveik szerint cselekedni.
Ezt követően kitért arra, hogy elkötelezettek a nők jogai mellett. – Nagyon aktívan részt vehetnek majd a társadalomban, de csak a saría törvénye szerint – ígérte a szóvivő. Azt is állította: „a saját szabályaik szerint” lehetővé teszik majd azt is, hogy az afgán nők tanuljanak és dolgozzanak. Arról azonban nem volt hajlandó beszélni, hogy mit is jelent ez pontosan.
Kedden Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is sajtótájékoztatót tartott az afganisztáni helyzetről. Mint megállapította, „az afgán vezetés képtelen volt szembeszállni a tálibokkal, politikai és katonai rendszere egészen váratlan gyorsasággal omlott össze”. Többek között felhívta arra a tálibok figyelmét, hogy „egy olyan kormány, amely nem tartja tiszteletben az összes afgán alapvető jogait, és visszaállítja a félelem uralmát, nemzetközi elszigetelődéssel számolhat.”
Bejelentette továbbá: a szövetség jelenleg arra összpontosít, hogy segítse a szervezet alkalmazottjai és az őket segítő afgánok biztonságos távozását az országból, és ennek végrehajtására további repülőgépeket küld. Mintegy 800 civil alkalmazott Afganisztánban marad, hogy a nehéz körülmények ellenére ellássa a kulcsfontosságú feladatokat, továbbá a NATO diplomáciai képviselete is nyitva marad.
Kedd este megszólalt Josep Borrell kül és -biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő is az EU-tagországok külügyminisztereivel az afganisztáni helyzetről folytatott rendkívüli tanácskozás után. Mint közölte, az Európai Uniónak minél hamarabb fel kell venni a kapcsolatot az új afgán vezetéssel, annak érdekében, hogy elkerüljék az újabb migrációs és humanitárius válságot, és a nemzetközi terroristák visszatérését az országba.
„Párbeszédet kell folytatnunk az új vezetéssel, bárkik is alkotják azt, végül is megnyerték a háborút, mert a nyugati beavatkozás nem volt sikeres” – jelentette ki hozzáfűzve, hogy a kapcsolatfelvétel nem jelentené a tálib vezetés hivatalos elismerését.
