Ferenc pápa nélkül zajlott a húsvétvasárnapi mise a Szent Péter-bazilikában, mivel a 88 éves egyházfő továbbra is kétoldali tüdőgyulladásából lábadozik. Hagyományosan a misét délután a pápa „Urbi et Orbi” áldása követi a székesegyház teraszáról, ezen a pápa már megjelent, s közzétették húsvéti üzenetét is, amit Diego Giovanni Ravelli ceremóniamester olvasott föl.
Hirdetés
Ennek központi témája szokás szerint a béke volt. A pápa szerint a világ számos részét sújtó háborúk mögött az embereknek az a döntése áll, hogy az élet helyett a halált választják.
Elítélte a családon belüli erőszakot is, amely elsősorban a nőket és gyermekeket sújtja, az idősek és a betegek tehernek tekintését, valamint a gyengébbek, a kirekesztettek és a migránsok iránti megvetést.
Az egyházfő a másik ember iránti bizalom felélesztését szorgalmazta azok esetében is, „miután mindannyian Isten gyermekei vagyunk”, akik „messzi földről érkeztek tőlünk eltérő szokásokkal, életvitellel”.
A pápa számba vette a világ háború által sújtott térségeit, és az első helyre a Szentföldet helyezte. Kifejezte együttérzését a palesztin és az izraeli néppel, valamint a térségben élő keresztényekkel szenvedéseik miatt. Hangsúlyozta, hogy „ez a borzalmas konfliktus” továbbra is halált és pusztítást hoz, drámai és méltatlan humanitárius helyzetet teremt. Sürgette tűzszünet megkötését és betartását, a terroristák által fogva tartott túszok szabadon engedését, valamint azoknak az embereknek a segítését, akik „éheznek, és békés jövőre vágynak”.
Kifejezte aggodalmát a szerinte az egész világon egyre erősebb antiszemitizmus miatt is. Megemlékezett a libanoni és szíriai keresztény közösségekről: arra buzdította az egyházat, hogy kövesse figyelemmel és imával a szeretett Közel-Kelet keresztényeinek sorsát. Beszélt a háborús helyzet miatt a világ legrégebb óta tartó humanitárius válságát elszenvedő Jemenről is. Ferenc pápa a feltámadt Krisztus közbenjárását kérte, hogy húsvéti adományként békét teremtsen a mártír Ukrajnában, és bátorítson minden felet az erőfeszítések folytatására egy igazságos és tartós béke érdekében.
Végleges békemegállapodást szorgalmazott Örményország és Azerbajdzsán között, megbékélést a Nyugat-Balkánon, arra kérve a politikai szereplőket, hogy a feszültségek és a válságok elkerülésén dolgozzanak. Szorgalmazta az egész térségben a veszélyes és destabilizáló helyzetek elhárítását. A pápa békét és vigaszt sürgetett az erőszak és háborúk által megsebzett afrikai népeknek is, megnevezve a Kongói Demokratikus Köztársaságot, Szudánt, Dél-Szudánt, a Száhel-övezetet, Afrika szarvát és a Nagy-tavak térségét. Kiemelte az ott élő keresztényeket, akik nem gyakorolhatják szabadon vallásukat. Említette a fegyveres konfliktus és nemrég földrengés sújtotta Mianmart is.
„Semmilyen béke nem lehetséges ott, ahol nincsen vallásszabadság, vagy ahol nincsen gondolat- és szólásszabadság, és tisztelet mások véleménye iránt” – hangsúlyozta.
Felhívást intézett a politikai felelősökhöz: ne engedjenek a bezárkózást ösztönző félelmeknek, ehelyett a rendelkezésre álló forrásokkal a fejlődést szolgálják: „ezek (a források) a béke fegyverei, amelyek a jövőt építik, nem pedig halált hoznak.”
