A román polgármester, aki a székely lovasok élére állt

A román polgármester, aki a székely lovasok élére állt

Szinden a felcsereket a templom kertjében lőtték fejbe, oda is temették őket (Fotó: Lukács Csaba/Magyar Hang)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Akár egy vicc is kezdődhetne így: az unitárius pap, a polgármester és az újságíró beszélgetnek. Ez viszont nem vicc, ülünk a százhét éves paplak tornácán egy kormánypárti, PSD-s román polgármesterrel, aki épp azt meséli a lelkésznek, hogy megrendelte a magyar zászlót a hivatalába. A faluban egyébként alig tizenhárom magyar él, de a zászló mellett lesz egy Makovecz-stílusú fedett színpad is a központban, mert a falu első embere az organikus építészetet ősmagyarnak gondolja, és ezzel akar utalni az elrománosodott falu gyökereire. Azt tervezem, ott leszek az avatóünnepségen, amikor Adrian Copil Minune (Adrián, a csodagyerek) vagy más román mulatóssztár manelezenét tol majd ezerrel az íves gerendák alatt. Szinden járunk, Kolozsvártól félórányira, egy Torda melletti kis faluban.

(...)

Calin-Stelian Fargaciu polgármester beszélgetés közben szabadkozik, hogy nem beszél jól magyarul, pedig ősei között szép számmal vannak magyarok is. Azt mondja, hagyjuk a régi sérelmeket a francba, van most tennivaló elég. Tökös fickónak tűnik: tavaly, amikor a vallásszabadság 450. évfordulójára érkező székely lovas zarándokok nem kaptak engedélyt a Tordán való áthaladásra, ő autójával a lovascsapat élére állt és átvezette őket a városon. A rendőrök nem merték megállítani. Ők viszont megálltak a régi országgyűlésnek helyet adó templomnál, hogy énekeljenek egyet.

Amikor példát mutattunk Európának | Magyar Hang

(...)

Most nyolc nemzet zászlaját rendelte meg – még a spanyolokét is, mert rengetegen ott dolgoznak a faluból –, így ő lesz az első kormánypárti polgármester Romániában, aki kiteszi a hivatalába a magyar zászlót.

(...)

A maroknyi és elöregedett szindi magyarságnak egyetlen intézményi kerete maradt: a Szabó László lelkész vezette unitárius egyházközség, amely felekezetközi alapon ápolja a nemzeti azonosságtudatot a román többségű faluban.

(...)

A szindi paplakon eltöltött éjszaka után Kolozsvárra megyünk, ahol némi fifikával sikerült egy százötven éves álmot megvalósítani.

(...)

Miért segített a román polgármester a székely lovasoknak? Milyen a viszony a szindi románok és magyarok között? Mit tesz az unitárius egyházközösség? Hogy sikerült negyedével növelni a gyülekezet létszámát? Hogy élnek Kolozsváron a magyarok? A válaszokért keresse a teljes riportot a Magyar Hang augusztus 23-án megjelent 2019/34. számában!

Hetilapunkat megvásárolhatja jövő csütörtök estig az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/34. számban? Itt megnézheti!