Újabb fordítást utasítottak el Amanda Gorman amerikai költő műve kapcsán, ezúttal a katalán fordító nemével és bőrszínével akadtak problémák. A Joe Biden elnöki beiktatásán elhangzott The Hill We Climb (A hegy, amelyet meg kell másznunk) című költemény és alkotója, a most 23 éves fekete művész egy csapásra világhírűvé vált a ceremóniát követően, így nem meglepő, hogy azonnal több nyelvre is átültették volna. És ezzel kezdődtek a bajok.
Elsőként a holland fordító bizonyult alkalmatlannak. A tavalyi Nemzetközi Booker-díjas Marieke Lucas Rijneveldet maga a szerző, Amanda Gorman választotta ki, ez azonban nem volt kellő indok a fordító mellett. Amint kiderült, hogy az önmagát nembináris – vagyis a férfi/női struktúrán kívüli – nemi identitásúnak valló, fehér Rijneveld fordítaná le a verset, helyi aktivisták akkora botrányt csaptak, hogy a kiválasztott alkotó végül visszalépett. – Nem mondom, hogy egy fekete szerző nem fordíthat fehérek által írt költemény, vagy fordítva, de ebben a különleges esetben, a Black Lives Matter mozgalom idején mégis ez a helyzet – fogalmazott Janice Deul holland polgárjogi aktivista a BBC-nek.
Deul a De Volkskarnt című lapban megjelent írásában is amellett érvelt, hogy a verset csak egy fekete nő tudná hitelesen átültetni holland nyelvre, mivel az eredeti művet alapvetően meghatározza szerzője neme és bőrszíne. Rijneveld eleinte nagyon lelkes volt a lehetőség miatt, és dicsérte Gorman szellemiségét, Deul véleménycikke, illetve az azt követő felháborodás hatására azonban letett a fordításról.
– Arról tájékoztattak, hogy a profilom nem megfelelő ehhez a költemény – ezt már Victor Obiols katalán fordító mondta az AFP-nek szerdán. – Nem a képességeimmel volt baj, de a kiadóm egy fiatal női aktivistát keres inkább, aki a lehetőség szerint fekete – tette hozzá Obiols. A fordító hangsúlyozta, hogy ez egy rendkívül komoly költemény, amelyet nem lehet könnyelműen kezelni, az ő leváltása azonban felvet bizonyos kérdéseket. – Ha nem fordíthatom le egy 21. századi fekete nő versét, akkor Homérosz költeményét sem ültethetem át, mert nem vagyok ógörög, aki az időszámításunk előtti 8. században él – tette fel a kérdést Obiols, hozzátéve, hogy bár a kiadója leváltotta, a fordításért járó pénzt azért kifizetik neki.
Amanda Gorman valódi sztár lett az elnöki beiktatást követően. Az amerikai popkultúra ikonjai egymásra licitálva ünnepelték a költőt, de Barack Obama is „történelemkönyvbe kívánkozó napnak” nevezte Gorman szereplését. Hillary Clinton korábbi elnökjelölt is rendkívül lelkesen nyilatkozott a költőről, aki – ahogyan arról a politikus a Twitteren beszámolt – megígérte neki, hogy 2036-ban elindul az elnökségért
A költeményt sokan a Donald Trump bukását követő korszak himnuszaként, a szabadság hangjaként definiálták. Nem véletlenül, hiszen Gorman műve a fényt kereste a „végtelen homályban”, egy olyan országról számolt be, ahol egy „apró fekete lány”, rabszolgák leszármazottja az elnöki beiktatáson szavalhat. A költemény szeretné betemetni az árkokat, letenni a kardot, és hidakat építeni, ez az ígéret magasodik dombként az emberek előtt, akiknek fel kell kapaszkodniuk a szabadságoz.
A kiadóknak, úgy tűnik, másfajta dombokat kell megmászniuk, de a megfelelő fordítók kiválasztása legalább olyan nehéz feladatnak tűnik, mint a szabadság megélése.
