Káosz, vérengzés, vagy konfliktusmentes átmenet? Elbocsátott női újságíró, iskolába visszaengedett lányok. Egymásnak olykor homlok egyenest ellentmondó hírek érkeznek a közép-ázsiai országból, ahonnan továbbra is sokan menekülnének.
Afganisztán nem lesz demokrácia, mert semmiféle alapja nincs ennek a politikai berendezkedésnek ebben az ország – jelentette ki a Reuters hírügynökségnek tálibok egy vezető milicistája, Vahídullah Hasimi. A nemzetközi erők kivonásával párhuzamosan a mai Afganisztán területét napok, órák alatt elfoglaló iszlamista radikális szervezet döntéseiben részt vevő parancsnok szerint „nem esett szó az ország államformájáról, hiszen az a napnál világosabb, mi lesz: a saría, és kész!”
Hasimi arról is tájékoztatott, a tálibok legfőbb vezetője a hittudós Haibatullah Akhunzada lesz. Hadügyi szempontból a jövőre nézve aggasztó lehet az a tájékoztatás, amit a parancsnok tett; a tálibok több, a NATO által kiképzett, az afgán hadseregben szolgáló vadászgép pilótát és katonát megkerestek, hogy csatlakozzanak hozzájuk. Ismert, elvileg a nyugati erők úgy adták át a kabuli vezetésnek a saját hadseregüket, hogy annak volt légiereje is. A hivatalos afgán légierőt augusztus 15-én feloszlatták, ám, hogy mi a helyzet velük, nem nagyon tudni. Korábbi adatok szerint a fegyvernemben 7100-an szolgáltak és 242 légijárművel bírtak.
Külügyminisztérium: kimenekítettek 26 magyart Kabulból
A magyarok jelenleg Üzbegisztán fővárosában, Taskentben tartózkodnak – közölte szerda késő délután a szaktárca.
Szerdán a közép-ázsiai országból továbbra is rengeteg információ látott napvilágot. Nehéz eldönteni, pontosan mi is a helyzet, hiszen olykor egymásnak homlok egyenest ellentmondó információk látnak napvilágot. Az afgán közmédia egyik női újságírója, Sabnám Davran arról tájékoztatott, hogy megakadályozták őt abban, hogy bemenjen a munkahelyére. Egy Twitterre feltöltött videó szerint a korábban az egyik legismertebb bemondónak számító nőtől a megfelelő belépő és hidzsáb ellenére is megtagadták, hogy belépjen a közmédia épületébe. „A rezsim megváltozott. Te nem jöhetsz ide. Menj haza” – közölte vele az őr. Korábban a tálibok szóvivőjével, Zabihullah Mudzsáhiddal készíthetett interjút a Tolo News női műsorvezetője, Behesta Argand; ez volt az első alkalom, hogy afgán nőnek engedélyezték, hogy interjút készíthessen egy tálibbal.
A tálib hatalomátvétel első pillanatától az egyik legnagyobb kérdés, vajon mi maradhat meg a nők elmúlt 20 évben garantált jogaiból. Járhatnak-e a lányok például iskolába, a nők dolgozni. A tálibok úgy nyilatkoztak, a nők aktívan részt vehetnek a társadalomban, igaz, csak a saría törvénye szerint. Davran esete ennek épp ellentmond. A francia AFP hírügynökség ezzel szemben arról tájékoztatott, hogy az ország egyik nyugati városában, Herátban napokkal a tálibok hatalomátvétele után visszaengedték a lányokat az iskolákba.
BBC: tálibok ellen tüntető tömegbe lőttek a tálibok
A hírek szerint több városba is szerveztek demonstrációt a hatalomátvétellel szemben. A dzsalálábádi eseményeknek legalább egy halottja van.
Az ENSZ gyermekszervezete, az UNICEF korábbi jelentése arról szólt, hogy a terepen működő 11 irodájuk közül sehonnan sem jelentettek semmilyen konfliktust a tálibokkal, így a lányok iskolába járásával kapcsolatban sem. Igaz, hozzátették, az első napok optimizmusa nem jelent semmit, ők továbbra is óvatosságra intenek. Az ENSZ – amelynek 300 külföldi, és 3 ezer helyi munkatársa dolgozik Afganisztánban – egyébként nem sokkal később arról tájékoztatott, a nemzetközi kontingens száz munkatársát átvezénylik Kazahsztánba.
Miközben korábban sokat beszéltek a személyi és vagyonbiztonságról, komoly incidens látott napvilágot a szerdán több, elsősorban Afganisztán keleti városaiba meghirdetett tálibellenes tüntetések egyikéről. A BBC arról adott ki videót, hogy a tálibok Dzsalálábádban belelőttek a tömegbe, és az oszlatásnak legalább egy halálos áldozata volt. A tálibok közben arról tájékoztattak, hogy több, a munkáját végző újságíróval rosszul bánhattak a kabuli reptér körül és Dzsalálábádban. A konkrétumok említése nélkül a tálibok kulturális ügyekért felelős helyettes vezetője, Ahmadullah Vaszik arról beszélt, utánajárnak, pontosan mi történt. „Hiszünk a szólásszabadságban és hogy az újságíróknak be kell mutatniuk az igazságot... nagyon sajnáljuk a (velük történt) incidenst” – nyilatkozta a tálib illetékes.
Több ország és az EU közös nyilatkozatot adott ki a nők védelmében
Magyarország nincs az aláírok között.
A kabuli reptéren közben tovább folytatódott a nyugati katonák, állampolgárok és a helyi afgán segítőiket célzó tömeges evakuálás. A híradások egész nap kaotikus állapotokról jelentettek. A nap folyamán többek között, francia, holland, német, spanyol, cseh, lengyel és szlovák gépek is vittek ki embert, ahogy a Külügyminisztérium szerint egy magyar gép is kivitt 26 magyart Afganisztánból. A fejetlenséget jól illusztrálja, hogy a szerdai három holland gépből az egyiknek úgy kellett felszállnia, hogy egy ember sem volt a fedélzetén. A repteret elvileg az amerikaiak biztosítják, ám Pentagon közlése szerint a felszállni nyomakodó utasok között kialakuló tumultusok miatt ismét figyelmeztető lövéseket kellett leadniuk a levegőbe.
A tájékoztatás szerint a nem halálos figyelmeztetésbe senki nem vesztette életét, ahogy sérültről sem érkezett hír. Jelenleg 4500 amerikai katona felügyeli az evakuálási folyamatot, 700 újabb fog majd hozzájuk csatlakozni. A hollandok szerint ha az elkövetkezendő 48-72 órában nem sikerül mindenkit kihozni, akkor akik utána maradnak, nagy bajba kerülhetnek. Az összesítés szerint egyébként szerdán a franciák 25 franciát és 184 nekik dolgozó helyit menekítettek ki. Prága 87 csehet és egy tucat helyit, a lengyelek 50. főként afgán hoztak ki légi úton Kabulból. A britek összesen 700 ember indítottak útnak az Egyesült Királyságba.
169 millió dollárral lépett le az elnök Afganisztánból
Az Egyesült Arab Emirátusok külügyminisztériuma szerint Asraf Gáni náluk van.
A tálibok a Twitteren közben arról tájékoztattak, hogy szabadon engednek minden politikai foglyot. Haibatullah Akhunzada általános amnesztiát hirdetett, a tartományi kormányzóknak ezért mindenféle korlátozás és feltétel nélkül csütörtöktől minden politikai okokból börtönben ülő személyt szabadon kell engedniük – írták. Hozzátették, ez vonatkozik az ellenállás miatt letartóztatott és elfogott afgán haderő katonáira is. A tálibok egyébként már korábban átvették az irányítást a nagyobb börtönök felett, és a hatalomátvétel során már több ezer személyt bocsátottak szabadon.
Irán már lezárta a határait
A tálibok visszatértének első pillanatától újra téma lett a felpörgő migráció kérdése, s az elmúlt napok jól mutatták, az afganisztáni események ismét komoly kihívás elé állíthatják többek között Európát. Elsősorban nem a NATO-csapatokkal együttműködőkről van elsősorban szó, hanem azokról tízezrekről, akik a tálibok elől kívánnak elmenekülni. Az első hullám Európa felé – ha nem légi útról van szó – értelemszerűen Iránon át vezethet.
Ezt Teheránban is érzékelték, ugyanis az iráni belügyminisztréium közölte, lezárták az afgán határt. Az állami Mizan hírügynökségnak a határőrizetért felelős vezető, Huszein Kasemi úgy nyilatkozott, a teljes határszakaszon visszafordítják az Afganisztánból érkezőket. Néhány nappal korábban az iráni kormány arról beszélt, az afgánoknak a határon menekülttábort létesítenek. Az ENSZ tavaly októberi összesített adatai szerint Iránban mintegy 780 ezer afgán menekült él.
Közben az Európai Bizottság belügyekért felelős biztosa arról beszélt, az EU-tagállamoknak növelniük kellene betelepítési kvótájukat. Az MTI által is idézett Ylva Johansson szerint az instabil afganisztáni helyzet valószínűleg a migrációs nyomás növekedéséhez vezet, ezért minden lehetséges forgatókönyvre fel kell készülnünk. A biztos hangsúlyozta: nem szabad megvárni, amíg a menekültek megérkeznek az Európai Unió külső határaihoz, meg kell akadályozni, hogy az embercsempészek által működtetett nem biztonságos és ellenőrizetlen útvonalakon keresztül elinduljanak Európa felé. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy a közvetlen veszélyben lévő embereket – az afgán újságírókat, a civil szervezetek dolgozóit, különösen a nőket – nem lehet sorsukra hagyni.
– Támogatnunk kell a lakóhelyüket elhagyni kényszerült embereket a nemzetközi szervezetekkel, és segítenünk kell nekik visszatérni otthonaikba, amint a körülmények lehetővé teszik ezt – húzta alá. Johansson felszólította az uniós tagállamokat hogy „növeljék betelepítési kvótájukat és kínáljanak több legális bevándorlási lehetőséget” azok számára, akik nemzetközi védelemre szorulnak, különös tekintettel a nőkre és a fiatal lányokra. – Ez tükrözné az új migrációs és menekültügyi paktumban meghatározott átfogó és kiegyensúlyozott migrációs megközelítésünket – tette hozzá.
A biztos rámutatott arra is, hogy afgán állampolgárok jelentős része már az elmúlt években a szomszédos országokba menekült, ezért a befogadó közösségek segítésére az EU 250 millió euró összegű támogatást nyújtott. – A támogatást a helyzet alakulásával párhuzamosan fokoznunk kell – hangsúlyozta. Az Európai Bizottság statisztikái szerint Afganisztánban több mint 3 millióan kényszerültek lakhelyük elhagyására az elmúlt két esztendőben. Legtöbben a vidéki területekről menekültek a fővárosba, Kabulba, 80 százalékuk nő és gyermek.
