Olyan emberekről van szó, akik a Közel-Keleten zajló erőszakos események hatására megindultak, és akiknek a végső céljuk Nyugat-Európa, amely viszont le van zárva előttük. Ez pedig azt jelenti, hogy Bosznia-Hercegovina számukra a végpont – e szavakkal vezette be mondandóját a migrációról Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke, akit újabban egyre többen hasonlítanak Orbán Viktorhoz a határozott migrációellenes álláspontja miatt.
A boszniai szerbek vezetője úgy látja, hogy a helyi migrációs krízist a bosnyákok generálták, mert ők jóindulattal tekintenek a migrációs hullámra, így nem is akarnak intézkedni ebben az ügyben.
– Azért nem kívánnak lépni, mert egyazon vallású emberekről van szó – mondta a politikus, aki szerint ezt bizonyítja Szarajevó esete is, ahova már eddig is rengetegen érkeztek a Közel-Keletről, akik aztán létrehozták a maguk településeit a városon belül. Ez pedig nem történhetett volna meg olyan politika nélkül, amely egyetért az ő betelepedésükkel. Dodik ezért határozottan kijelentette: a szerb hatóságok mindent megtesznek azért, hogy a migránsok továbbálljanak területéről, és minél előbb elérjék a végcéljukat, Szarajevót.
Kemény szavak – mondhatjuk, ami talán nem is a legmegfelelőbb jelző Dodik mondataira. A balkáni országban ugyanis a mai napig nyitottak azok a sebek, amelyeket a százezernyi áldozatot követelő háborúk okoztak ebben az egykor valóban multietnikus országban. A politikai élet itt már a rendszerváltás óta az etnikai törésvonalak mentén szerveződik, ahol sokszor elég egy rosszul megfogalmazott nyilatkozat, egy oda nem illő szó, hogy Szarajevó és a boszniai szerbek központja, Banja Luka között hónapokig zajló üzengetések, fenyegetések következzenek.
Így tulajdonképpen semmi meglepő nincs abban, hogy a közel-keleti migránsok megjelenése egy újabb ürügyet jelentett, amivel Dodik odaszúrhatott a boszniai muzulmánoknak. Ami viszont a helyzetet igazán kényessé teszi, az éppen az ország belső területi felosztásában keresendő. A boszniai Szerb Köztársaság patkóként öleli körbe a többségében muszlimok által lakott Bosznia-hercegovinai Föderációt, így a Szerbiából és Montenegróból érkező migránsoknak mindenképpen át kell kelniük a szerb területen.
Ez pedig korántsem egyszerű. Habár Szerbia nem ellenséges a migránsokkal – sőt, most is több ezer bevándorlót szállásolnak el az országban –, a boszniai szerb entitásban már nem ez a helyzet. Májusban például a Banja Luka-i hatóságok odáig mentek, hogy figyelmeztettek: a Szerb Köztársaságban márpedig nem lesz egy migráns sem, ők megvédik a polgáraikat. Sőt, a boszniai szerbek miniszterelnöke, Zeljka Cvijanovic egészen hihetetlen számokkal sokkolta az itt élőket. Szerinte hamarosan akár 120 ezer migráns is érkezhet Boszniába.
De nem maradtak adósak az indulatok fokozásával a belgrádi lapok sem. Ők egy titokzatos térképet hoztak nyilvánosságra nemrégiben, amelyen egy tervezetet mutattak be. E szerint 34 ezer migránst osztanának szét Boszniában, 23 ezret a föderáció, 11 ezret pedig a boszniai Szerb Köztársaság területén – a térképen a leendő táborok elhelyezkedését mutatták. Mondani sem kell, hogy a megjelölt szerb települések vezetői rendkívül felháborítónak tartották a tervezetet. De az országos szerb politika is dühödten reagált a hírre, hogy minderről semmi tájékoztatást nem kaptak Szarajevótól.
Mit tapasztalnak ebből a vitából migránsok? Nem kell Balkán-szakértőnek lenniük ahhoz, hogy maguk is a bőrükön érezzék, mennyire máshogy viselkednek velük a boszniai Szerb Köztársaság területén, mint az ország belső részén. Állításuk szerint a határon durván bánnak velük, a szerb entitásban pedig nem szívesen fogadott vendégek. Nem is csoda, hogy a legtöbben mindent megtesznek azért, hogy minél előbb elérjék Szarajevót, ahol már sokkal jobb a helyzet. A naponta közel száz ide érkező először egy sátortáborban telepedett le, amelyet aztán a hatóságok gyorsan felszámoltak. A befogadó táborokban elhelyezettekkel azonban újabb problémák adódtak, mert – mint kiderült – az ellátásuk már korántsem zökkenőmentes. Ráadásul a szarajevói vasúti pályaudvaron továbbra is sokan maradtak. Ezért a civil szervezetek arra kérik most a lakosságot, maguk is segítsék a migránsok étkeztetését.
Mindennek ellenére úgy tűnik, talán mégsem volt igaza Milorad Dodiknak, aki újabban már azzal hergeli a szerbeket, hogy Szarajevó három éven belül még állampolgárságot is adna a közel-keleti bevándorlóknak. A Boszniában rekedt migránsok mintha mégsem akarnának a muszlim többségű területeken maradni. Így a nemrégiben kétszázan indultak meg a boszniai Velika Kladusából a horvát határ felé, ahol megakadályozták a belépésüket. Úgy látszik, mégsem a boszniai testvéreikhez igyekeztek…
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 6. számában jelent meg, 2018. június 22-én. Hetilapunkat keresse az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon.
