A tűzszünet megszületett, de láthatáron sincs a tartós megbékélés
Palesztinok a Hamász palesztin iszlamista szervezet és Izrael közötti tűzszünetet ünneplik a Gázai övezet középső részén fekvő Deir al-Balahban 2025. január 15-én (Fotó: MTI/AP/Abdel-Karim Hana)

Hosszú hónapok után végre megszületett a várva várt tűzszüneti megállapodás Izrael és a Hamász között, amit kitörő örömmel fogadtak a Gázai övezetben élő palesztinok. Hogy áttörést sikerült elérni a tárgyalásokon, azt persze már kedden is tudni lehetett, amikor a Hamász elfogadta a gázai tűzszüneti megállapodás tervezetét. Miután szerdán Izrael is rábólintott az amerikai, katari és egyiptomi közvetítéssel kieszközölt megállapodásra, valószínűleg megnyílik az út a helyzet normalizálása felé – már ami a katonai helyzetet illeti.

Ami a megállapodás tartalmát illeti, az eddigi információk szerint a tűzszünet első fázisa hat hétig tartana, ami alatt a Hamász 33 izraeli túszt szabadon engedne, Izrael pedig több tucat palesztin fogollyal tenné ugyanezt. Emlékeztetőül: a 2023. október 7-i, a Hamász által végrehajtott támadás során rengeteg túszt ejtett a terrorszervezet, voltak, akiket azóta elengedtek, de többen meghaltak az óvóhelyeken, ahol a palesztin fegyveresek tartották fogva őket. Az ott maradt túszok miatt az elmúlt másfél évben hatalmas tüntetések voltak Izraelben, a hozzátartozók tűzszünetet és túszcserét követeltek a kormányuktól, Benjamin Netanjáhú azonban hajthatatlan maradt. Jelenleg 100 körül lehet az izraeli túszok száma, akiket három lépcsőben engednék szabadon: először nőket, gyerekeket, időseket és sebesülteket, cserébe több száz palesztin nőért és gyermekért, akiket Izrael bebörtönzött. A katonákat és más férfi foglyokat az ezt követő szakaszban engednék el. A megállapodás értelmében Izrael egyúttal kivonja katonáit a Gázai övezet sűrűbben lakott részeiből a keleti oldalon lévő ütközőzónába, továbbá innentől beengedik az üzemanyagot és segélyeket, a kétmillió kitelepített pedig elkezdhet visszatérni az otthonaiba.

A tűzszüneti tárgyalások elhúzódása persze korántsem volt ok nélkül. Netanjáhú és kormánya a háború kezdete után viszonylag gyorsan felmérte, hogy a Biden-adminisztráció – ha időnként önmérsékletre is kéri az izraeli hadsereget – gyakorlatilag szabad kezet ad Izraelnek a rendcsinálásra a Gázai övezetben. Így Izrael lényegében rommá bombázta Gázavárost, Han Júniszt és más nagyobb településeket, hogy minél több Hamász-fegyveressel végezzen. Fontos ugyanakkor hozzátenni, hogy Izrael nem tudta megszállni a teljes Gázai övezetet annak ellenére, hogy korábban ilyen forgatókönyv sem volt kizárható. Az izraeliek elzárkózását a tűzszünettől csak növelte, hogy időközben a libanoni Hezbollahot is sikerült megroppantani. Majd novemberben megválasztották elnöknek Donald Trumpot, akitől még nagyobb támogatást reméltek az izraeliek, mint a Biden-adminisztrációtól.

Furcsamód azonban végül éppen Trump megválasztása gyorsította fel a tűzszüneti tárgyalások menetét. A távozó Biden-adminisztráció ugyanis nem szerette volna lezáratlanul hátrahagyni a konfliktust, sőt attól tartottak, hogy Trump csak rontana az eddigi helyzeten. A republikánus politikus ugyanis már korábban egyértelművé tette, hogy ha az izraeli túszok nem szabadulnak ki hivatalba lépésének napjáig, vagyis január 20-ig, akkor Gázában elszabadul a pokol. Nem véletlen, hogy a tűzszünetről szóló hírek megjelenése után Trump a közösségi oldalán már saját sikereként tüntette fel a megállapodást. Szerinte ugyanis mindez nem jött volna össze, ha nem aratott volna történelmi győzelmet a választásokon. Trumpnak persze különösen fontos lenne, hogy a most tető alá hozott tűzszünet tartós maradjon, hiszen ezután tovább vihetné az első elnöksége alatt indított Ábrahám-egyezményeket. Vitathatatlan, hogy Trump legnagyobb diplomáciai sikere lenne, ha Szaúd-Arábiát és más muszlim országokat rá tudná venni arra, hogy normalizálják a kapcsolataikat Izraellel, és ezzel megszűnne az ellenségeskedés a Közel-Keleten Amerika szövetségesei között.

Ám az már most látszik, hogy a most megkötött tűzszüneti megállapodás aligha fogja közelebb hozni az izraeli és a palesztin felet, hogy elmozduljanak a kétállamos megoldás felé. Mint ismert, Trump előző elnöksége idején már született egy ilyen tervezet, ami annyira megalázó feltételeket támasztott a palesztinok számára, hogy azt még a legmérsékeltebb palesztin szervezetek is visszautasították. Izrael viszont éppen azt tanulhatta meg a mostani Gázai háborúból, hogy előbb vagy utóbb sikerre vezet az erő alkalmazása ebben a sok évtizede tartó konfliktusban. Így az elkövetkező időszakban ugyan elkövetkezhet a fegyvernyugvás ideje, a kétállami megoldás azonban beláthatatlan messzeségbe került.