Áder János: A magyarok pontosan tudják, miért érzékeny seb a Krím bekebelezése

Áder János: A magyarok pontosan tudják, miért érzékeny seb a Krím bekebelezése

Áder János köztársasági elnök beszédet mond a Kossuth- és Széchenyi-díjak, valamint a Magyar Érdemrend kitüntetéseinek átadásán az Országház kupolacsarnokában 2021. augusztus 20-án (Fotó: MTI/Illyés Tibor)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

A magyarok tudatába mélyen beleégett mind a nagyhatalmi agresszió, mind pedig Trianon traumájának emléke, ezért mi pontosan tudjuk, hogy Ukrajna népe számára miért annyira érzékeny seb a Krím annexiója – jelentette ki Áder János köztársasági elnök hétfőn Kijevben, a Krími Platform elnevezésű rendezvénysorozatot megnyitó csúcsértekezleten mondott beszédében.

A magyar államfő hangsúlyozta, hogy Magyarország a „rokon fájdalom” miatt és a nemzetközi jog iránti elkötelezettség okán is határozottan kiáll Ukrajna szuverenitása, az ország területi integritása mellett.

Áder János rámutatott ugyanakkor arra is, hogy „ha egy állam – nemzetközi kötelezettségeit semmibe véve – kiszorítja az iskolákból egy nemzeti közösség anyanyelvét, ha az anyanyelv közéleti használatát korlátozza, ha az anyanyelvüket használókat bírságokkal és büntetésekkel fenyegeti, az nemcsak a kisebbségek jogainak súlyos csorbítása, nemcsak nem méltó egy demokratikus elkötelezettségű országhoz, de a többségi nemzetnek sem válik hasznára”.

– Minket, magyarokat, gyakran neveznek a szabadság nemzetének. Több mint ezer esztendős történelmünk során többször megtapasztalhattuk, milyen az, amikor egy nagyhatalom ránehezedik a szomszédjára, és sem fenyegetéstől, sem fegyveres erőszaktól nem riad vissza, hogy ránk erőszakolja az akaratát. Ez történt az Oszmán és a Habsburg Birodalom idején és ez történt 1956-ban is, amikor a magyar nép megpróbált kiszabadulni a kommunista világbirodalom szorításából – fejtette ki Áder János.

Kijelentette: a magyaroknak is van történelmi tapasztalatuk arról, hogy idegen hatalmak önkényesen átrajzolják egy éppen akkor nehéz helyzetbe került állam határait. „Magyarországtól az első világháború után addigi területének és lakosságának kétharmadát szakították el. Az ekkor kisebbségi sorsra jutott magyarság évszázados sérelme, hogy a lakóhelyét megszerző államok elvették tőle ősi iskoláit, és mindent megtettek, hogy elsorvasszák az anyanyelvén történő oktatást” – emlékeztetett.

A kelet-ukrajnai válságra rátérve leszögezte, hogy „nincs alternatívája a békés rendezésnek”. – Elismerjük az erőfeszítéseket, amelyeket ukrán részről tettek annak érdekében, hogy végre előre lehessen lépni a konfliktus feloldásában. De látjuk azt is, hogy még sok állhatatosságra, következetességre, mindenekfelett pedig türelemre lesz szükség a Krím félsziget ügyének megnyugtató rendezéséhez – vélekedett a köztársasági elnök. Emlékeztetett arra, hogy Magyarország az elsők között ismerte el legnagyobb szomszédja, Ukrajna függetlenségét, és gratulált annak harmincadik évfordulójához.

– Őszintén kívánjuk, hogy ez a számunkra oly fontos állam immár békében és stabilitásban fejlődhessen tovább. Azt szeretnénk, hogy Ukrajna biztos és vonzó jövőképet kínáljon valamennyi polgárának, és hogy a magyar nemzeti közösség is otthon érezhesse magát az országban. E célok eléréséhez változatlanul készek vagyunk megadni minden segítséget – emelte ki Áder János.

A konferencián 46 ország, illetve nemzetközi szervezet képviselője vesz részt, köztük 14 állam- és kormányfő, valamint az Európai Tanács elnöke. Az esemény elején Jamala krími tatár énekesnő énekelte el 1944 című dalát, amely a krími tatárok 1944-es kitelepítéséről szól, és amellyel korábban első helyezést ért el az Eurovíziós dalfesztiválon. Ezt követően Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, Dmitro Razumkov parlamenti elnök és Denisz Smihal miniszterelnök tartott beszédet, majd a meghívottak felszólalása következett.

A kijevi rendezvényen az ukrán államfő is felszólalt. „A Krími Platform elnevezésű kezdeményezés végső célja az Oroszország által 2014 óta megszállva tartott Krím félsziget felszabadítása” – jelentette ki Volodimir Zelenszkij. „Ukrajna és én, személy szerint is, mindent megteszünk a Krím visszaszolgáltatása érdekében, hogy a Krím Ukrajnával együtt Európa részévé váljon. Ehhez minden lehetséges politikai, jogi, elsősorban diplomáciai eszközt felhasználunk” – hangoztatta az ukrán elnök.

A Krím-félszigetet még 2014-ben bekebelező Oroszország külügyminisztere, Szergej Lavrov a tervek szerint kedden tesz majd munkalátogatást Magyarországon.