Nyomozás indult annak kapcsán, hogy a párizsi Notre-Dame 2019-es lángra lobbanása nem okozott-e ólomszennyezést az épületben – számolt be róla az AFP. Tavaly nyújtott be panaszt több szervezet, ennek nyomán pedig egy vizsgálóbíró feladata eldönteni, veszélyezteti-e a környéken élők mindennapjait a tűzvész okozta légszennyezés. A panasztevők között van a Henri-Pézerat Egyesület, a CGT-Párizs szakszervezeti szövetség, illetve két helyi szülő.
A felperesek ügyvédje, François Lafforgue szerint a vizsgálatnak tisztáznia kell, hogyan érintik a történtek a környéken élő vagy ott iskolába járó gyerekek egészségét. Továbbá a közelben dolgozó munkások kitettségét is aggasztónak találják.
A panaszosok úgy látják, sokkal szigorúbb óvintézkedéseket kellett volna hoznia a helyi egészségügyi hivatalnak, a rendőrségnek, a városházának vagy épp a kulturális minisztériumnak. Nemcsak a légszennyezés miatt aggódnak, de amiatt szintén, hogy a mérgező nehézfémet a talpukon haza is vihetik az emberek, továbbá a gyerekek lenyelhetik azokat. A felperesek úgy látják, hogy az érintett hatóságok a tűzeset után több mint három hónapig nem hoztak elégséges óvintézkedéseket, ezzel veszélyeztetve többeket.
A Notre-Dame templomterét egyébként két éve lezárták már, miután Ile-de-France egészségügyi hatósága értesítést kapott a katedrális közelében található magas ólompor-mennyiségről. A gótikus stílusú templomban 2019. április 15-én ütött ki tűz, az épület váza, tornya, órája és boltozatának egy része pedig szinte pillanatok alatt omlott össze. A templom tetejéről és tornyából közel négyszáz tonnányi ólom füstölgött, ami közel négyszerese Franciaország éves ólomkibocsátásának.
A tűzvész előtt a székesegyház évente nagyjából 12 millió látogatót fogadott, 2400 misét és istentiszteletet, továbbá százötven koncertet tartottak itt. Az újranyitást 2024-re tervezik.
