Folyamatosan megy a szavazatok összeszámlálása az Egyesült Államokban, miután kedden megtartották a szokásos elnöki ciklus közepén megrendezésre kerülő félidős választásokat. Ezúttal a Kongresszus teljes alsóházáról, azaz 435 képviselőről, míg a felsőház, a száz tagú szenátus 35 helyéről, valamint további 36 kormányzó személyéről dönthettek az amerikaiak.
Jelenleg úgy áll a helyzet, hogy a republikánusok megszerezhetik a többséget az alsóházban, ahol a szükséges 218 mandátumból már 198-at behúztak, míg a demokratáknak egyelőre 178 képviselői helyük biztosított.
Ennél is izgalmasabb végkifejletet ígér a felsőház, azaz a száz fős szenátus mandátumelosztása, ahol az a helyzet állhat elő, hogy mindkét nagy pártnak 50-50 képviselője lehet. Jelen állás szerint 48-48 mandátummal bírnak mind a demokraták, mind a republikánusok. Még négy szövetségi államban, így Nevadában, Wisconsinban, Arizonában és Georgiában állnak versenyben a jelöltek.
Wisconsinban 94 százalékos feldolgozottság mellett a republikánus Ron Johnson vezet 50,5 százalékkal demokrata kihívója, Mandela Barnes 49,3 százalékon áll. Johnson – aki 12 éve szenátor – nem sokkal ezelőtt megjelent a nyilvánosság előtt, és ugyan nem mondott győzelmi beszédet, de jelezte, valószínűleg ő folytatja majd.
Nevadában 80 százalékos feldolgozottság mellett szintén a republikánusok jelöltje vezet. Adam Laxalt 49,9 százalékon áll, míg a regnáló demokrata Catherine Cortez Masto eddig 47,2 százalékot kapott.
Arizonában kétharmados feldolgozottság mellett a korábbi népszerű NASA-űrhajós, Mark Kelly vezet 52 százalékkal. Republikánus kihívója, a 36 éves üzletember, Blake Masters 45,8 százalékon áll. Az államban a Libertárius Párt is jelöltet állított, Marc Victor 2,2 százalékot gyűjtött eddig.
A libertáriusok zavartak be Georgiában is, ahol 96 százalékos feldolgozottság mellett a demokrata Raphael Warnock vezet 49,2 százalékkal, mögötte a republikánus Herschel Walker 48,7 százalékon áll, míg a libertárius Chase Oliver 2,1-en. Amennyiben itt egyetlen egy jelölt sem szerzi meg az 50 százalék plusz egy szavazatot, úgy a szövetségi államban új választást kell tartani a szenátusi helyért. Erre december elején kerülhet sor.
Ha tehát így marad az állás a georgiai újrázás nélkül 50 helye lehet a republikánusoknak és 49 a demokratáknak. Amennyiben pedig Georgiában nyernek a demokraták, úgy mandátumegyenlőség jöhet létre. Ez persze nem jelent döntésképtelenséget. Az amerikai alkotmány értelmében ugyanis a szenátus vezetője az alelnök, aki nem szavaz együtt a testülettel, ám ha mandátumegyenlőség áll fenn, akkor az ő szavazata lesz a döntő. Így egy 50-50-es szenátus esetében a demokrata alelnök, Kamala Harris voksa lehet a döntő, ami azt jelenti, a demokraták felé billen a mérleg nyelve.
A szenátus honlapja szerint ez nem először lenne így, ugyanis az ezt megelőző időszakban is Harris szavazata döntött, a regnáló alelnök 2021 januárja óta 26 esetben döntötte el a szavazást a szenátusban. Érdekesség, hogy ez majdnem az összes ilyen eset tíz százaléka, 1789 óta ugyanis 294 esetben történt ilyen szavazás. Harris előtt egyébként a republikánus Donald Trump alelnöke is a mérleg nyelvének számított. Mike Pence-nek tizenhárom esetben kellett döntést hoznia a szenátusban. Azt megelőzően a republikánus George W. Bush hírhedt alelnökének, Dick Cheneynek – 2001 és 2009 között – 8, míg a demokrata Bill Clinton alelnökének, Al Gore-nak – 1993 és 2001 között – 4 alkalommal kellett szavazást eldöntenie.
Az amerikai félidős választásokról írt korábbi cikkeinket ide és ide kattintva olvashatják!
