Számos részlet jelenik meg a nyilvánosságban különféle béketervekről, amelyek állítólag Donald Trump terveit tartalmazzák az ukrajnai helyzet rendezésére. Ezek mindegyikében egyetlen pont nevezhető közösnek: az, hogy a valódiságukat illetően komoly kételyek vannak. Most egy újabb terv kering a nyilvánosságban, amely egy 100 napos programot vázol föl: eszerint húsvétra tűzszünetet kell elérni, lesz békekonferencia, és májusra lezárhatók az ellenségeskedések.
A tervezetről a Daily Mail című brit lap írt részletesen, és egyik forrásaként a Sztrana nevű ukrán híroldalt nevezte meg, amelyet Kijevben oroszbarát kiadványnak tartanak. Zelenszkijék szóbeszédnek nevezték a béketerv létezését, és hivatalosan a Fehér Ház sem kommentálta. Ugyanakkor az már biztos, hogy Keith Kellogg, az amerikai elnök ukrajnai különmegbízottja ott lesz a február 14–16. között tervezett Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián, ezt maga jelentette be közösségimédia-oldalán. Ugyanakkor Kellogg később a Newsmax hírportálnak már cáfolta, hogy bárki bármit is bejelentene a jövő héten a béketárgyalásokról Münchenben. A konferencián részt vevő ukrán küldöttséget Zelenszkij elnök vezeti majd.
A Sztrana által nyilvánosságra hozott dokumentum szerint – a híroldal leszögezi, hogy annak valódiságát nem tudják megerősíteni – a helyzet rendezése így történne:
Február elején Donald Trump telefonon egyeztet Vlagyimir Putyinnal a háború befejezésének lehetőségéről. Ha ez eredményes lesz, akkor februárban vagy március elején már akár két-, akár háromoldalú találkozó jönne létre Trump, Putyin és Zelenszkij részvételével. Mindennek a feltétele az, hogy Zelenszkij visszavonja a rendeletet, amely megtiltja Ukrajnának, hogy az orosz elnökkel tárgyaljon. Amíg nem lesz legalább tűzszünet, addig az amerikaiak folytatják a fegyverszállításokat Ukrajnának. Húsvétkor, április 20-án, az 1000 kilométeres frontvonal teljes hosszában tűzszünet lépne életbe. Ezzel együtt az ukránoknak ki kell vonulniuk a fél éve elfoglalt kurszki területekről. Április végén rendeznének egy nemzetközi békekonferenciát, amelyen nemcsak európai, hanem más kontinensek vezető országai is részt vennének. Mind az oroszok, mind az ukránok elengedik az összes hadifoglyot.
Ha a békekonferencián sikerül megállapodni az ellenségeskedés lezárásában, akkor május 9-én bejelentik a békekötést. Ezzel együtt Ukrajna megszünteti a statáriumot, és leállítja a mozgósításokat. Ukrajnának augusztusban elnökválasztást kell kiírnia, amelyet októberben parlamenti és önkormányzati választások követnének. Az Európai Unió tagállamainak részt kell venniük Ukrajna újjáépítésében, amelynek költsége a German Marshall Fund számításai szerint a következő 10 évben elérheti a 486 milliárd dollárt is. A mostani frontvonal mentén egy demilitarizált övezetet hoznának létre, amelyet európai és brit katonák ellenőriznének.
A brit lap szerint a béketerv kulcspontja az, amely véglegesen elutasítja Ukrajna NATO-csatlakozását, viszont az EU-tagságot nem zárja ki. Ugyanakkor a béketerv nem tartalmaz egyértelmű garanciát az Oroszország elleni szankciók feloldására. Ugyanakkor a rendezési elképzelés szerint Ukrajnának el kell ismernie az orosz befolyást a már megszállt területek (a Krím félsziget és a kelet-ukrajnai régió) felett.
Aggályos lehet az is, hogy az előírt választásokon engedélyezni kell majd Ukrajnában olyan pártok indulását is, melyek oroszul beszélnek és a békés együttélés mellett politizálnak. Ez pedig egyértelműen azt jelenti, hogy meg kell szüntetni az orosz nyelvhasználat tiltását is.
Donald Trump ugyanakkor bejelentette, hogy a jövő héten egyeztetni akar Zelenszkij ukrán elnökkel és Putyin orosz elnökkel is. Egészen pontosan úgy fogalmazott: „valószínűleg találkozom Zelenszkij elnökkel és valószínűleg beszélek majd Putyin elnökkel is. Azt szeretném, hogy véget érjen az a háború”. Trump elárulta, hogy a találkozó Zelenszkijjel Washingtonban történhet, és a tárgyalások az amerikai pénzügyi és katonai támogatás körülményeit is érinthetik.
