
Az oroszországi háború, Kína, a Közel-Kelet és a védelmi kiadások voltak a fő témái Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő és Marco Rubio amerikai külügyminiszter első telefonbeszélgetésének – írta meg az Euronews. A két politikus megegyezett abban, hogy maximális nyomást gyakorolnak Oroszországra a tartós ukrajnai béke megteremtése érdekében.
Rubio üdvözölte az Oroszországgal szemben az Ukrajna elleni háború miatt elrendelt EU-s szankciók kiterjesztését. Ezek pontosan azok a szankciók, amelyekről korábban Orbán Viktor azt mondta, hogy behúzzuk a féket, végül mégis megszavaztuk őket hétfőn. És bár Szijjártó Péter külügyminiszter állítása szerint azért döntött végül így a magyar kormány, mert az Európai Bizottság garantálta Magyarország energiabiztonságát, e mostani információból napnál világosabb, hogy a külügyminiszterrel a múlt hétvégén telefonon tárgyaló Marco Rubio, vagyis a Trump-adminisztráció hatására döntött így végül a kormány. Ez különösen kellemetlen lehet Orbán Viktor magyar kormányfő számára, aki még hétfőn is arról beszélt a Lámfalussy-konferencián, hogy az Oroszország elleni szankciók nem működnek, miközben pontosan tudnia kellett, hogy állandóan barátként hivatkozott amerikai szövetségese, Donald Trump a jelek szerint gyökeresen mást gondol erről a kérdésről. Nem véletlen, hogy Trump nem sokkal korábban újabb szankciókkal fenyegette meg Oroszországot, ha Vlagyimir Putyin nem volna hajlandó tárgyalni a békéről.
Mindezek tükrében érdekes lesz nyomon követni a közeljövőben, hogy a magyar kormány milyen kommunikációs trükkel próbálja fölülírni azt a képzetet, amit saját maga keltett Magyarországon a Trump-adminisztrációval kapcsolatosan.
Visszatérve a Kallas-Rubió-megbeszélésre: nem világos, hogy Grönland kérdése szóba került-e. Mint ismeretes, Trump egy EU-s államot, Dániát fenyegetett meg azzal, hogy kész akár katonai lépéseket is tenni azért, hogy Grönland amerikai befolyás alá kerüljön.
Egészen bizonyosan szóba került viszont az európai NATO-tagállamok védelmi kiadásainak növelése. Több ország még az előírt arányt (a GDP 2 százaléka) sem képes védelmi kiadásokra költeni, miközben Trump már 5 százalékot szeretne, de ettől még az USA is távolabb van (3,4 százalék). Rubio felszólította Európát, hogy növelje a védelmi kiadásait. Szorosan ide tartozik, hogy erről Orbán Viktor azt mondta korábban, hogy ekkora mértékű kiadásnövelés lábon lőné a magyar gazdaságot.
Kallasnak több mint egy hetet kellett várnia erre a telefonbeszélgetésre. Rubio az EU-s diplomácia vezetőjénél hamarabb beszélt több európai külügyminiszterrel, így Szijjártó Péterrel, az olasz Antonio Tajanival, a lengyel Radosław Sikorskival vagy a dán Lars Løkke Rasmussennel.
Kallas és Rubio megegyezett abban, hogy hamarosan személyesen folytatják a párbeszédet.