Habár az elmúlt években Donald Trump számos ország vezetőjével került konfliktusba, a politikus az elmúlt négy évben több olyan barátra is szert tett a nagyvilágban, akik most az ő győzelméért drukkolnak az amerikai elnökválasztáson. A Magyar Hang összegyűjtötte azt a tíz vezetőt, aki Trumpot látná legszívesebben újra az elnöki székben.
Brazília – Jair Bolsonaro
Kevés olyan politikus van, aki annyit köszönhetne Trumpnak, mint a brazil elnök. Jair Bolsonaro – akit a trópusok Trumpjának is neveznek – az elmúlt években kitűnő kapcsolatokat épített ki amerikai kollégájával, aminek csak egyik gyümölcse az, hogy Brazília beleegyezett, hogy az amerikaiak az országukból indítsák a kereskedelmi célú űrhajóikat. De Trump is nagy szívességet tett Bolsonarónak azzal, hogy szemet hunyt az Amazonas-medencében zajló erdőirtások felett.
Magyarország – Orbán Viktor
Ugyan a magyar–amerikai kapcsolatok az elmúlt években korántsem voltak felhőtlenek – elég csak a CEU-ügyre gondolnunk –, a magyar kormánynak mostanra annyira megromlott a viszonya Joe Bidennel és a demokratákkal, hogy Orbán Viktor számára nem is maradhatott más favorit, mint Trump, aki óvatos visszafogottsággal kezelte mindvégig a magyar kormány közeledési szándékait.
Szerbia – Aleksandar Vucic
Különös helyzetben van a szerb elnök a nemzetközi politikában, ahol a világ vezető politikusait már mind megnyerte magának – ők egyértelműen Aleksandar Vucicban látják a Balkán stabilitásának zálogát. Szerbia számára azonban mégis hatalmas veszteség lenne Trump veresége, ugyanis az amerikai elnök sokkal megértőbbnek mutatkozott egy területcserével egybekötött szerb-koszovói kompromisszum lehetőségére, mint az elődje. Amennyiben ezt sikerülne megvalósítani, az egyben Vucic politikai sikere is lenne.
Lengyelország – Jaroslaw Kaczynski
Sokszor segítette ki Trump Kaczyńskit is, Lengyelország elnökét. Legutóbb nyáron történt ilyen, amikor a jelek arra mutattak, hogy a lengyel államfő akár el is veszítheti a választásokat. Ekkor azonban Donald Trump a Fehér Házban fogadta Jaroslaw Kaczynskit, ami valószínűleg erős löketet adott az illiberális politikus újraválasztásának.
Belarusszia – Aljakszandr Lukasenka
Amikor múlt év augusztusában John Bolton, az Egyesült Államok nemzetbiztonsági tanácsadója Minszkbe látogatott, hogy találkozzon Aljakszandr Lukasenkával, már tudni lehetett, hogy az amerikaiak fejleszteni szeretnék a két ország kapcsolatát. A szavakat tettek követték, így idén februárban Mike Pompeo amerikai külügyminiszter személyesen ajánlotta fel Lukasenkának, hogy országa segítséget nyújt, ha Oroszország nem fedezi többé Belarusszia energiaszükségleteit.
Oroszország – Vlagyimir Putyin
Habár az elmúlt években Washington és Moszkva viszonya nem nélkülözte a konfliktusokat – elég csak az amerikai szankciókra gondolnunk vagy arra, hogy Washington kilépett a közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról szóló INF-szerződésből –, a Kreml mostanra megtanulta: Trump és a republikánusok jóval kevesebb energiát fektetnek abba, hogy útját állják a világban az orosz befolyás erősödésének.
India – Narendra Modi
Nincs könnyű helyzetben India, amelynek évről évre rosszabbak a kapcsolatai Kínával, vagyis azzal az országgal, amellyel már hosszú ideje verseng Ázsia első számú nagyhatalmának címéért. Ehhez a küzdelemhez nyújtott segítséget négyéves elnöksége alatt Donald Trump, aki a Pekinggel szembeni keményvonalas politikájával számos kárt okozott az ázsiai óriásnak. Narendra Modi miniszterelnök így abban bízik, hogy Trump újraválasztásával továbbra is kordában tartanák India legfőbb riválisát az ázsiai kontinensen.
Fülöp-szigetek – Rodrigo Duterte
Amikor a Fülöp-szigetek illiberális vezetője hadat üzent országa kábítószer-terjesztői ellen, a korábbi amerikai elnök, Barack Obama hangosan tiltakozott a leszámolások ellen. Ehhez képest Trump jóval megengedőbb volt manilai kollégájával, így az utóbbi négy évben Washingtont nem különösebben zavarták azok az esetek, amikor a távol-keleti országban sárba tiporták az emberi jogokat. Joe Biden megválasztása ezt a helyzetet egyértelműen felülírná.
Izrael – Benjamin Netanjahu
Aligha van nagyobb külpolitikai szövetségese Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnöknek, mint Donald Trump, aki már eddig is óriási szívességeket tett izraeli kollégájának. Túl azon, hogy az Egyesült Államok Jeruzsálembe helyezte izraeli nagykövetségét, Trump éppen az izraeli parlamenti választások előtt dobta be az „évszázad üzletének” nevezett tervezetét, ami óriási kedvezményeket helyezett kilátásba Izraelnek a palesztinok rovására. Így Netanjahunak – aki ellen korrupció miatt büntetőjogi eljárás folyik a hazájában – sikerült elérnie, hogy a Likud is tagja legyen az új izraeli kormánynak.
Szaúd–Arábia – Mohamed bin Szalmán
Az Egyesült Államok elnöke sosem rejtette véka alá, hogy rendkívül fontos partnere kíván lenni Szaúd-Arábiának, ezt bizonyította az is, hogy a politikus Rijádba látogatott el először, miután hivatalba lépett. Trumpnak Mohamed bin Szalmán szaúdi koronaherceggel is kitűnő a kapcsolata, akiért rengeteget tett, amikor az amerikai kongresszus ki akarta vizsgálni, hogy milyen szerepe volt a politikusnak a rendszerkritikus szaúdi újságíró, Dzsamál Hasogdzsi meggyilkolásában.
