Az Orbán-kormányt az elmúlt években rendszeresen kritizáló vezetője lesz az amerikai szenátus külügyi bizottságának. Bob Menendez az elmúlt egy-két évben a demokrácia meggyengítésével, a civil szervezetek és a független média elleni támadással, valamint az orosz és a kínai térnyerés segítésével vádolta a magyar kormányzatot. Bob Menendez úgy tűnik nem lesz egyedül a magyar kérdésben: a megválasztott elnök, Joe Biden is hasonló kritikákat fogalmazott meg az elmúlt időszakban.
Bob Menendez célja, hogy újjáépítse a kétpárti konszenzust a szenátus külügyi bizottságában, hogy a tagok a nemzetbiztonsági kérdéseket fontosabbnak tartsák párthovatartozásuknál. A 67 éves demokrata párti politikus másodjára fogja betölteni a vezetői pozíciót, az elmúlt években az ellenzék rangidős tagjaként vett részt a testület munkájában. A pozíció azért jelent komoly erőt Bob Menendez számára, mert a szenátus külügyi bizottságának rendkívül nagy befolyása van az Egyesült Államok külpolitikájának, kétoldalú és multilaterális kapcsolatainak alakításában.
Demokráciadeficit és a keleti nyitás a listán
Habár az elmúlt egy-két évben több fórumon és többször kritizálta az Orbán-kormányt Bob Menendez, legátfogóbban és legrészletesebben tavaly októberi jelentése foglalkozik a magyar helyzettel. „Magyarország miniszterelnöke, Orbán Viktor évek óta egyre jobban satuba szorítja a civil társadalmat és a demokrácia szószólóit, valamint aláássa a független médiát. Orbán kormánya lemásolta Trump fake news retorikáját, ezt használva fegyverként a demokrácia leépítéséről szóló riportok és a civil társadalom ellen Magyarországon” – írta a demokrata párti politikus a Trump külpolitikájának ára című jelentésében.
„A demokrácia meggyengülése azoknak a demokratikus alapokon működő nemzetközi szervezeteknek a hatékony működését is aláássa, mint a NATO és az Európai Unió. Ennek a hanyatlásnak Törökországban és Magyarországon aggasztó következményei lehetnek a NATO-ra nézve, amely a demokratikus értékrend megvédésére jött létre. Az EU hasonló kihívásokkal küzd Magyarországgal kapcsolatban, amelyet a Freedom House választási rendszerű autokrata rezsimként osztályozott, és amely az EU tagjaként teljes joggal részt vesz az EU döntéshozatalában” – olvasható a 74 oldalas dokumentumban, amely három oldalon keresztül foglalkozik a magyar helyzettel.
A jelentés szerint 2010-es hatalomra kerülése óta Orbán Viktor folyamatosan a demokrácia meggyengítésén dolgozik. Az Obama-adminisztráció ezt felismerve egyre több kritikát fogalmazott meg a magyar kormánnyal szemben. Ennek részeként az amerikai vezetés elzárkózott a magas szintű kétoldalú találkozóktól, és elkezdte keresni annak lehetőségét, hogyan támogathatja a szabad médiát és a civil szervezeteket Magyarországon. A Trump-kormányzat azonban félretette ezeket az aggályokat és újra magas szintű együttműködést kezdett Orbán Viktorral, azzal a magyarázattal, hogy így szeretnék megelőzni azt, hogy a magyar miniszterelnök szorosabbá fűzze kapcsolatát Oroszországgal és Kínával. Ennek csúcspontja volt Orbán Viktor hivatalos látogatása a Fehér Házban 2019-ben – mutat rá a dokumentum.
Az Orbán-látogatás előtt az amerikai szenátus kétpárti határozatban kérte Donald Trumpot, hogy vesse fel a demokráciadeficit, valamint az orosz és kínai térhódítás kérdését a magyar miniszterelnöknek, ő azonban ezt nem tette meg. Ehelyett Trump a találkozót követő sajtótájékoztatón erős és tisztelt vezetőként beszélt Orbánról. Ezután pedig Bob Menendezzel folytatott telefonos beszélgetésük során az amerikai elnök „jó srácnak” nevezte a magyar miniszterelnököt, hiszen Magyarország beleegyezett egy csomó amerikai hadászati eszköz megvásárlásába – olvasható a demokrata párti politikus jelentésében.
Partnerből kemény kritikus
Szenátori karrierje elején Bob Menendez még követendő példaként beszélt Magyarországról, amikor a kubai nyitás szükségessége mellett érvelt 2007-ben.
Az első kritikákat 2012-ben fogalmazta meg az azeri baltás gyilkos ügyében, amikor aggasztónak nevezte, hogy Magyarország kiadta Azerbajdzsánnak Ramil Safarovot – akit az azeriek nemhogy nem börtönöztek be, de nemzeti hősként ünnepeltek hazatérésekor.
A szenátor 2014-ben találkozott Áder János köztársasági elnökkel, valamint Orbán Viktor korábbi külpolitikai főtanácsadójával, Megyesy Jenővel is. Az eseménynek nem politikai apropója volt: egy Rubik-kiállítást nyitottak meg a Jersey City-i tudományos központban. Az elérhető beszámolók szerint politikai kérdésekről nem volt szó, de beszédében Bob Menendez méltatta a két ország kapcsolatait és megemlékezett arról, hogy a rendezvény helyszínétől nem messze lévő Ellis Islanden keresztül magyarok tömegei vándoroltak be az Egyesült Államokba.
A 2019-es Trump-Erdogan találkozó előtti, a szenátusban elmondott, beszéde volt azonban az igazi vízválasztó számára a magyar kérdésben. A felszólalásában azt hangsúlyozta, Törökországon kívül talán csak egyetlen olyan NATO tagország van – Magyarország –, amelynek vezetője előbb egyeztet Putyinnal, mint az amerikai elnökkel.
Egy húron pendülhetnek magyar kérdésben
Bob Menendez bizottsági elnökké válásával egyre biztosabbnak látszik, hogy a magyar kérdésben is egy húron pendülhet a szenátus és a Fehér Ház: a megválasztott elnök is hasonlóan értékelte ugyanis a magyarországi helyzetet az elmúlt években.
Joe Biden már egy 2019-es beszédében azok között az államok között említette Magyarországot, ahol „gyorsan terjed az autokrácia, a nacionalizmus és az illiberális tendenciák”. A magyar közélet és politika azonban igazán arra a 2020-as elnökválasztási vitában elhangzott mondatára kapta fel a fejét, amelyben azt hangsúlyozta, láthatjuk hogyan terjednek a totalitárius rezsimek a világban Belarusztól, Lengyelországon át Magyarországig.
A kubai gyökerekkel rendelkező, de amerikai születésű Bob Menendez 1986-ban megyei szinten kezdte karrierjét New Jersey-ben. 1993-ban választották meg alsóházi képviselőnek, 2006-ban pedig szenátornak. A külügyi bizottságot először 2013-2015 között vezette, az elmúlt években az ellenzék rangidős tagjaként vett részt a testület munkájában. Politikusként a külpolitika mellett leginkább a bevándorlási, az adóügyi és az egészségügyi kérdésekben aktív. Karrierjének eddigi legnagyobb botrányát az jelentette, hogy 2015-ben korrupció vádjával szövetségi szinten eljárás indult ellene. A per végül ítélet nélkül zárult le, mert az esküdtek nem tudtak egyértelmű döntést hozni arról, hogy bűnös-e az ellene felhozott vádakban. A politikus Joe Biden és Kamala Harris január 20-i beiktatása után foglalhatja el újra a szenátus külügyi bizottságának vezetői székét.
