Tudják, kik a zoomerek? A fogalom eddig talán nem terjedt el széles körben, de a boomer megjelölés alapján nyilván ki lehet találni. Ami azt illeti: sokáig az utóbbit is csak szűkebb értelemben, demográfiai jelzőként használták. Így volt ez egészen a 2010-es évekig, amikor is az internetes szleng újrabrandelte a fogalmat. Onnantól jóval kevesebbeknek jut eszébe a világháború utáni baby boom, sokkal inkább tekintik sértésnek a besorolást. Az idősebb generációk eközben mindig is szerették a fiatalabbakat kényelmesebbnek, hovatovább életképtelennek gondolni. A „mamahotel” kifejezés még talán előbb is jött, mint a gúnyos búmerezés. Ki ne látott volna már mémet arról, hogy a korábbi generáció húszévesen házat vett és gyereket vállalt, most viszont négy fiatal mellé kell egy ötödik is, hogy közösen ki tudják gazdálkodni az albérlet árát?
Az utóbbi persze nem elsősorban attitűdkérdés, az ingatlanárak és jövedelmi szintek magukért beszélnek mind tőlünk nyugatabbra, mind Magyarországon. Úgy tűnik viszont, nyugaton a helyzet változóban, és a Z generáció felzárkózása is megkezdődött.
Nyílik az olló
Az 1995 és 2009 között születetteknek ehhez komoly válságokon kellett keresztülvergődniük. A lakáspiac már a 2010-es években sem sok jót kínált, de aztán a koronavírus-járvány, az újabb gazdasági világválság végképp nehéz helyzetbe hozott tömegeket. A felnőtt élet kezdése még inkább kitolódott, a fiatalabbak pedig a kamaszkort meghatározó élményekről kellett lemondjanak. A CNN június végén mégis már arról közölhetett hosszú cikket: az előzetes várakozásokra rácáfolva a Z generáció – legalábbis az Egyesült Államokban – kezd betörni az ingatlanpiacra. Az Intercontinental Exchange pénzügyi szolgáltató vállalat adatai szerint az első lakást vásárlóknak kiadott hitelek negyede már erre a nemzedékre jut. Sőt: egy 2024. januári Redfin-jelentés szerint a Z generációsok lakásvásárlási aránya meghaladja azt, ahányan hasonló korban korábban az X és Y generációból ingatlant vettek.
Mindez viszont sajnos nem általános tendencia, sokkal inkább nyílik az olló a fiatal nemzedéken belül. A Pennsylvaniai Egyetem ingatlanügyekkel foglalkozó professzora, Susan Wachter szerint egyre jelentősebb a szakadék a stabil munkával vagy anyagi támogatással rendelkező, lakásvásárlásra képes fiatalok és azok között, akik még az albérletpiacról is ki vannak szorítva. A CNN által megszólaltatott fiatalok, akik házat vagy lakást voltak képesek venni, abban mutattak hasonlóságot: mind nagyon hamar el tudtak kezdeni félretenni, függetlenül attól, hogy épp kijártak egy felsőfokú képzést vagy sem. Továbbá az Egyesült Államokban is jellemző tendencia, hogy a távmunka térnyerése miatt egyre többen hajlandóak a városközpontoktól távolabb költözni. A Redfin múlt havi jelentése szerint pedig az eladók száma ma már Amerikában is jelentősen meghaladja a vevőkét, tehát a tárgyalási fölény visszakerülhet a vásárlókhoz.
Pluszmunka, testvérek, családi támogatás
A Z generáció nálunk is rácáfol bizonyos előfeltevésekre. Az Otthon Centrum tavalyi elemzésében olvashattuk, hogy a fiatalok esetében magasabb a házat, mint a lakást vásárlók aránya. Míg a harminc alattiak inkább választották a külső pesti kerületeket vagy a kisvárosokat, addig a harmincasoknál az agglomerációba költözés volt jellemző. Budát már inkább a negyvenes korosztály engedhette meg magának.
A Bank of America Institute éves lakásvásárlási jelentése szerint a Z generációs lakástulajdonosok harminc százaléka pluszmunka vállalásával tudta kifizetni az önerőt. Ők tavaly még 28, egy évvel korábban pedig 24 százaléknyian voltak. Továbbá a fiatal vásárlóknak már a 22 százaléka vásárolt testvérekkel közösen, míg ez tavaly 12 százalék volt, előtte pedig mindössze 4. A leendő Z generációs lakásvásárlók 21 százaléka pedig családi támogatásra számít azért, hogy az önerőt ki tudja gazdálkodni.
Kínálati többlet nélkül nem lesz változás
Európából viszont egyelőre még lesújtóbb számok érkeznek. A 2023-as Eurostat-felmérés azt találta, hogy a fiatal európaiak 25 százaléka él túlzsúfolt otthonokban, ami bőven meghaladta a teljes népességben mért 17 százalékos arányt. Spanyolországban, Olaszországban és Görögországban pedig magas volt a szüleikkel együtt élő fiatal felnőttek aránya. (Ami, mint a spanyoloknál látszik, nem feltétlenül jár együtt a túlzsúfoltsággal.) Az M. Residence ingatlanügynökség szerint a fő probléma, hogy nincs elegendő elérhető ház, márpedig kínálati többlet nélkül az árak nem fognak drasztikusan csökkenni. Épp ezért is javasolják többen régóta, hogy a lakásépítések felpörgetése lenne a megoldás. Ahogy az ügynökség hozzátette, az öröklés is megoldást jelenthetne. Európában változnak az öröklési minták is: a születések száma csökken, miközben a népesség öregszik. Az olyan helyeken, mint Spanyolország, az örökösödések aránya 2021-ről 2022-re 3,7 százalékkal emelkedett. Jó eséllyel több fiatal európai van, aki a közeljövőben örökölhet ingatlant. A problémát érzékelve az Európai Bizottság tavaly jelölte ki az első, közvetlenül a lakhatásért felelős uniós biztost, a dán Dan Jørgensent. Ursula von der Leyen újraválasztása előtt is arról beszélt, hogy sürgősen foglalkozni kell a több millió családot és fiatalt sújtó lakhatási válsággal.
Mit hozhat az első lakásért járó kedvezményes hitel?
Az Eurostat-statisztika azt mutatta, hogy Magyarország két éve nagyjából a középmezőnyben helyezkedett el. Nálunk épp huszonöt százaléknyi fiatal élt túlzsúfolt otthonokban, miközben ez az arány Franciaországban 17, Spanyolországban 13, de Szlovákiában és Lengyelországban 43-43, Olaszországban pedig 41 százalék volt. Az is egy probléma az M. Residence szerint, hogy a jelzáloghitelek egyre kevésbé kelendők. A bankok is kiszorítják a piacról a fiatalokat, amikor jelentős önrészt, stabil munkahelyet és magas fizetést várnak el, miközben egyre több az alkalmi munka, a megélhetési költségek pedig emelkednek. A fiatalok így alternatív lakhatási megoldások felé fordulnak, vagy szimplán csak várják, hogy örököljenek valamit.
A magyar kormány most azzal próbálkozik, hogy a három százalékos kamatú kedvezményes hitellel segítse a fiatalokat is az ingatlanszerzésben. A kérdés, hogy kik lesznek a valódi kedvezményezettek. A kitolódás alapján nagy az esélye, hogy azok a harmincasok járnak majd jobban, akik korábban még nem tudtak lakást vagy házat venni. Eközben a fiatal húszasoknak a tíz százalékos önerő kigazdálkodása, ha nem kapnak segítséget, továbbra is nehéz feladvány. Különösen, ha az egyetem miatt ők kevésbé tehetik meg, hogy a budapesti agglomerációba vagy más kisvárosba költözzenek. Viszont – az előzetes jóslatok ellenére – ők is jól járhatnak, amennyiben az albérletárak emelkedését megállítja, vagy mérsékli azokat az intézkedés. Az Ingatlan.com friss elemzése szerint ugyanis a program miatt csökkenhet az egyébként is elszállt árú albérletpiac iránti kereslet. Ha pedig a kiadásból származó hozamok is csökkennek, az visszafoghatja a befektetői érdeklődést, ez pedig összességében az árak emelkedését is fékezheti. Nem biztos tehát még, hogy valóban látványos lesz, amitől sokan tartanak, hogy az első lakásvásárlók megnövekedett száma felfelé nyomja majd az árakat. Főleg, hogy a most bejelentett kedvezményes hitelek hatását nehezebb beépíteni az árakba.
