Angela Merkeltől izzik a német választási kampány
Angela Merkel korábbi német kancellár, a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) egykori politikusa (j) és Paul Ziemiak CDU-főtitkár szót vált Merkel beszéde előtt a párt észak-rajna-vesztfáliai szervezetének évkezdő rendezvényén a tartományi fővárosban, Düsseldorfban 2025. január 18-án. (MTI/EPA/Ronald Wittek)

Noha Angela Merkel, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) 2005 és 2021 közötti kancellárja visszavonult – legalábbis ritkán szólalt meg –, az elmúlt egy hét róla is szól Németországban. Neve nem csak a karácsony előtt megjelent kötete miatt forog – sőt: arról beszélnek ezidőtájt kevesebbet –, inkább a nyilatkozatai kavartak vihart, amelyek miatt pártjának, a CDU-nak és a párt kancellárjelöltjének, Friedrich Merznek fáj leginkább a feje.

A január közepi, két emberéletet követelt aschaffenburgi merénylet után ugyanis nem csillapodnak a bevándorlásról szóló viták. A február 23-i választás esélyesének számító Kereszténydemokrata Unió (CDU) még az előző héten a bevándorlás jelentős szigorításáról szóló indítvánnyal állt elő a Bundestagban, amely a liberális FDP voksai mellett a szélsőjobboldalinak tartott AfD-vel kapott többséget. Másnap Angela Merkel egykori kancellár valósággal beleszállt párttársába, Friedrich Merzbe, amiért elfogadta az AfD támogatását, egyúttal helytelenítve a manőverét. Merkel ugyanis emlékeztette a CDU-elnököt a tavaly novemberi álláspontjára, miszerint csak a mérsékelt pártokkal szabad többséget keresni. Úgy vélte, Merz ezzel „nagy politikai felelősségvállalást” tanúsított, amit teljes mértékű támogatásáról biztosított. Helytelennek tartja viszont, hogy már nem érzi magát ehhez a javaslathoz kötve, és így első alkalommal fordul elő a német Bundestagban, hogy egy szavazáson az AfD szavazataival lehet többség. Merkel szerint a demokratikus pártoknak közösen kell az európai jog alapján mindent megtenniük a merényletek megakadályozása érdekében. Nyilatkozata még a kormányzó szociáldemokrata SPD soraiból is dicséretet kapott, Saskia Esken társelnök hálálkodott a volt kancellárnak érte.

A Merkel-közlemény másnapján aztán a törvény szavazásakor több CDU-s politikus távolmaradt, így ha szűken is, de nem fogadták el a tervezetet. Ennek ellenére sokan tabudöntésről beszélnek. A hétvégén Berlinben a becslések szerint 160-250 ezer részvevővel tartottak tüntetést az AfD körüli tűzfal fenntartása érdekőben. E fejlemények is szóba kerültek a CDU rendkívüli kongresszusán, ahol az „Andrea Merkel-féle” közbeavatkozás után lényegében megerősítették Merzet. Marcus Söder, a bajor testvérpárt, a CSU elnöke – akit korábban az uniópártok potenciális kancellárjelöltjeként emlegettek – is látványosan állt Merz mellé. Itt egyébként vészhelyzeti programot fogadtak el arra az esetre, ha a CDU megnyeri az előre hozott választást. A Plan für Deutschland (Terv Németországnak) nevű programban a migráció megfékezésére, a biztonság és a gazdaság erősítésére dolgoztak ki javaslatokat. – A vállalatok és az emberek önbizalommal telve térhetnek majd nyári szünetre – mondta Friedrich Merz. Itt is megismételte korábbi nyilatkozatait: nem lesz együttműködés az AfD-vel, de a jelenlegi migrációs politika nem folytatható.

Mint arra a Der Spiegel német hírmagazin felhívta a figyelmet, Merz is felelősséget vállalt a migrációs politika hibáiért. – Egy tíz éve tartó elhibázott menekültügyi és bevándorlási politika romjaival állunk szemben – fogalmazott. Szerda este aztán a Die Zeit hetilap hamburgi rendezvényén Angela Merkel Merz szavai apropóján azt mondta: megszólítva érezte magát, de nem tartja elhibázottnak az utolsó tíz év menekültpolitikáját. A volt kancellár az AfD-ről úgy fogalmazott: „amikor kancellárként leköszöntem, az AfD körülbelül 11 százalékon állt. Az, hogy 20 százalékra mérik, az már nem az én felelősségem” – jegyezte meg.

Csütörtökön Sahra Wagenknecht, az éppen egy éve alapított BSW (Bündnis Sahra Wagenknecht) elnöke hívta fel magára a figyelmet azzal, hogy kijelentette: Merkel felelős az AfD megerősödéséért, ő az AfD édesanyja és sok sok problémának is az országban. Szerinte Merkel volt az első, aki lehetővé tette a migráció feletti ellenőrzés elvesztését, és az ő naiv „Wir schaffen das!” (Meg tudjuk csinálni!) politikája elbukott a valósággal szemben. A tavaly több keleti tartományi választáson sikeresen szerepelt BSW-t irányító Wagenknecht úgy véli: Angela Merkel nélkül 2017-ben jutott volna be a szövetségi parlamentbe az AfD, és valószínűleg már nem is létezne.