Közel nyolc hónap kormány nélkül Belgiumban igazán nem számít rendkívülinek, különösen ha tudjuk, hogy a rekord 652 nap volt végrehajtó hatalom nélkül 2018 decembere és 2020 októbere között. Néhány napja megalakult az ötpárti, nacionalista vezetésű de Wever-kormány.
A belga közéletnek két sajátossága mindenképpen van. Az egyik a rendkívül nehézkes kormányalakítási folyamat, a belga pártstruktúra ugyanis nagyon tagolt, lehetetlenség olyan választási végkimenetel, ahol 1-2 párt tudna kormányt alakítani. Ráadásul a pártoknak általában van egy holland (flamand) és egy francia (vallon) nyelvű változata is, amelyek teljesen önállóan működnek. A másik sajátosság pedig az, hogy hiány nincs éppen kormánya Belgiumnak, a kormányellenes tüntetések rendszeresek. Mint ahogy januárban és a megelőző hónapokban is volt néhány.
A tavaly júniusi választások előtt úgy tűnt, hogy a szélsőjobboldali Vlaams Belang (Flamand Érdek) lesz a befutó, ők azonban szövetségi szinten nem elég erősen, mert nincs francia nyelvű megfelelőjük. Ez nem is annyira meglepő, mert Flandria elszakadását szorgalmazzák, mondván, ők tartják el Vallóniát. Végül Flandriában is a mérsékeltebb, de azért vastagon nacionalista Új Flamand Szövetség (N-VA) nyert, amely egyébként hagyományosan a legerősebb belga párt. A kormányalakításhoz azonban nekik is szövetségesek kellettek, s a lehetőségekből a kezdetekkor kizárták a Flamand Érdeket. Fülöp belga király Bart de Wevernek, az N-VA elnökének adott kormányalakítási megbízatást, aki nem mellesleg 2013 óta a legnagyobb flamand város, Antwerpen polgármestere is.
Öt párt, a jobboldali N-VA, a frankofón liberális MR, a szintén frankofón centrista Les Engagés és a flamand szocialista Vooruit és a flamand Kereszténydemokrata és Flamand (CD&V) vett részt a koalíciós tárgyalásokban, amelyek nem meglepő módon nagyon lassan haladtak. Végül a királynak elege lett és azt mondta január utolsó hetében de Wevernek, hogy még januárban érjenek el megállapodást, ellenkező esetben kénytelen lesz másnak adni a megbízatást. A kormányfőjelölt január 31-én 22.15 perckor hívta fel a palotát, hogy beugrana egy bejelentéssel. Így aztán február 3-án reggel 9-kor az új kormány letette az esküt, de Wever gyorsan átvette az irodáját Alexander de Croo leköszönő miniszterelnöktől, majd 11 órakor már részt vett élete első uniós csúcstalálkozóján. Bart de Wever az európai politikai palettán az Európai Konzervatívok és Reformerekhez tartozik, amelynek eddig két miniszterelnöke volt: Giorgia Meloni olasz és Petr Fiala cseh kormányfő. Most már hárman vannak, s ezzel párhuzamosan egy liberálissal kevesebb európai vezető van.
Az új kormány közkeletű elnevezése Arizona-koalíció, utalva ezzel az amerikai állam zászlajának színeire, amelyek megegyeznek a kormánypártok színeivel. Hasonló megfigyelés eredményeként a leköszönő kormány a Vivaldi-koalíció volt, a négy évszakkal történt összehasonlítás eredményeként. Jegyezzük meg, hogy az MR, a kereszténydemokraták és a szocdemek a Vivaldiban és az Arizonában is benne vannak/voltak.
Az új szövetségi kormány összeállítása is befejeződött; a kabinet egy 15 tagú szövetségi kabinetből áll, amely 14 miniszterből áll (hét frankofón, hat holland anyanyelvű), valamint az új miniszterelnökből, Bart de Weverből, aki szintén holland anyanyelvű. Ami az egyes szakterületeket és az azokkal kapcsolatos terveket illeti, lássunk néhány elképzelést. Annelies Verlinden (CD&V) volt belügyminisztert nevezték ki az új kormány igazságügyi miniszterévé. Szakpolitikai programjában kiemelten kezeli az áldozatok támogatását és a börtönök túlzsúfoltságának kezelését. Úgy véli, hogy a nem belga állampolgároknak származási országukban kell letölteniük büntetésüket, de csak olyan országokba küldenének fogvatartottakat, ahol tiszteletben tartják a jogállamiságot.
A védelmi kiadásokat 2029-re a GDP 2 százalékára, 2034-re pedig 2,5 százalékára tervezik emelni. Az egészségügy terén megreformálnák a betegek és a kórházak egészségügyi finanszírozását, és bővülne a kormány egészségügyi költségvetése. A hiányok kezelése érdekében a kvótákat növelnék, a munkavállalók megtartása érdekében pedig javítanák a munkahelyi feltételeket. Az új kormány ellenzi a kábítószerek legalizálását, és betiltaná a dohányzó helyiségek használatát a közintézményekben és a teraszokon.
Az Arizona-koalíció csökkenteni akarja a menedékjogot kérők számát Belgiumban, ehhez csökkentik a rendelkezésre álló befogadóhelyek számát, és az újonnan érkezőknek öt évet kellene majd várniuk, mire jogosultak lennének szociális segélyre. A kormány emellett meg akarja szüntetni a menedékjogot azoknak az embereknek, akik már egy másik európai országban nyújtottak be kérelmet. És drágább mulatság lesz belgává válni: az állampolgársági kérelem díja 150-ről 1000 euróra emelkedik. Fokozni fogják a kábítószerek felkutatására tett erőfeszítéseket a kikötőkben, a repülőtereken és a vasútállomásokon. Emellett adócsökkentést, a fizetések, a szociális juttatások és a nyugdíjak növelését is ígérik.
