Nem sokkal az EP választások után a legnagyobb parlamenti frakciók megtartották alakuló ülésüket és megválasztották vezetőiket. Az Európai Néppárt 188 fős frakciót alakított (benne a Tisza Párt hét képviselőjével), amelynek elnöki posztjára újraválasztották Manfred Webert. A következő nagy csoportosulás a szociáldemokrata frakció, ők 136 képviselővel rendelkeznek, szintén a régi elnöknek szavaztak bizalmat: továbbra is a spanyol Iratxe Garcia Pérez vezeti őket.
A liberális Megújuló Európa jelentős mandátumcsökkenést volt kénytelen elszenvedni, 76-an vannak, őket Valerie Hayer irányítja, akit szintén megerősítettek ebben a pozícióban. Szintén nem számított meglepetésnek, hogy az 53 fős Zöldek frakcióját a német Terry Reintke és a holland Bas Eickhout vezeti majd.
Az elmúlt napokban két frakció alakult meg: a Baloldal és az Európai Konzervatívok és Reformerek.
A szélsőbalos csoportnak 46 tagja van, ők a francia Manon Aubryt és a német Martin Schirdewant erősítették meg a társelnöki pozícióban.
„Az Európai Parlament antifasiszta csoportjaként büszkén visszük tovább ennek az intézménynek a szélsőjobboldallal szembeni elleni ellenállás hangját. A reakciós, idegengyűlölő és tekintélyelvű méreg egyre nő Európában. A baloldal az ellenszer” - jelentette ki harciasan Manon Aubry. A társelnök Schirdewan pedig kijelentette, hogy nem támogatják Ursula von der Leyen bizottsági elnökké választását. „Európának olyan bizottsági elnökre van szüksége, aki elutasítja a neoliberális politikákat, és lépéseket tesz a dolgozó emberek és megélhetésük védelmében” – mondta.
Csütörtökön délután 84 fővel mondta ki a megalakulását a jobbközép Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) képviselőcsoportja. A két vezető erő politikusa lett a két társelnök: Nicola Procaccinit az Olaszország Testvérei, Joachim Brudzińskit pedig a lengyel Jog és Igazságosság (PiS) jelölte. „Olyan Uniót fogunk támogatni, amely tiszteletben tartja az európai alapértékeket, például a hagyományos családot, azon elvek mellett, amelyek történelmileg formálták Európát és identitásunkat, amelyek a hellenisztikus, római és keresztény hagyományokon alapulnak” - fogalmazott Procaccini. Joachim Brudziński pedig talán Orbán Viktornak is üzent, amikor saját magukat hazafiakként azonosította: „Nekünk, konzervatívoknak a tagállamok – kicsik és nagyok – tisztelete a központi jelentőségű. Jó hazafiakként továbbra is ezt fogjuk megvédeni Brüsszelben, és bízom benne, hogy hatékony és meggyőző hangon szólalunk majd meg Európai Parlamentben.”
Orbán hiú ábrándja a vezetésével egyesülő európai szélsőjobbról
Orbán Viktor váratlan helyről kapott pofont. Kiderült, hogy vélt szövetségesei valóban konzervatívok: komolyan veszik hazájuk történelmét, és abból vezetik le annak helyét a nemzetközi politikában.
És ezzel el is érkeztünk a bizonytalanságok korába, a jobboldalon-szélsőjobboldalon még mindig képlékeny a helyzet. Olyannyira, hogy egy nappal az alakuló ülés után a spanyol VOX hat képviselője már ki is lépett az ECR-frakcióból és közölték, hogy ők inkább másfajta hazafiakkal akarnak együtt politizálni, mégpedig a Hazafiak Európáért csoporttal. Így a Fidesz, a cseh ANO és az osztrák Szabadságpárt által létrehívott formáció már öt taggal számolhat, mert a portugál Chega is jelezte csatlakozási szándékát. „Egy képviselőcsoportnak legalább 23 EP-képviselőből kell állnia, akik a tagállamok legalább egynegyedéből (azaz legalább hét tagállamból) érkeznek” – áll a parlament működési szabályzatában. A VOX átlépésével az ECR 78 főre csökkent, veszélybe került ezzel a harmadik legnagyobb parlamenti erőnek kijáró titulusuk.
A jobboldali helyezkedés tehát a jobboldalon szedi az áldozatait. Az a pártcsoport, amelytől a jobbos áttörést várták, az Identitás és Demokrácia (ID) mára a megszűnés szélére sodródott. Az igazság napja valószínűleg hétfőn lesz, amikorra a Hazafiak és az ID is bejelentette alakuló ülését. Arról azonban semmilyen információt nem szolgáltattak még, hogy pontosan mikor, hol és kik találkoznak. Minden bizonnyal az lesz a döntő, hogy a Marine Le Pen-féle francia Nemzeti Tömörülés átmegy-e a Hazafiakhoz, s visz magával néhány kisebb nemzeti pártot, mert akkor az ID-nek valóban semmi létjogosultsága nem marad. Mint ahogy hamvába holt a Szuverenisták néven bejelentett kezdeményezés, amelynek keretében a német AfD gründolt volna egy szélsőjobbos frakciót, benne a Mi Hazánkkal, már termet is kértek az alakuló ülésre, aztán nem történt semmi.
Ahhoz, hogy egy adott képviselőcsoportot a Parlament alakuló plenáris ülésén, 2024. július 16-án hivatalosan is elismerjenek, 2024. július 15-ig tájékoztatniuk kell az Európai Parlament elnökét a csoport nevéről, politikai küldetéséről és tagjai névsoráról. Vagyis még nincs elkésve semmi és senki, a csoportoknak van 10 napjuk, hogy tetszés szerint alakuljanak. Korábban elterjedt egy olyan hír, hogy július 4-ig kell létrehozni a frakciókat, de ez valószínűleg csak egy ajánlás volt az EP részéről, hogy megkönnyítsék az alakuló ülés szervezését.
Az EP alapszabálya rögzíti a képviselőcsoport előbb említett politikai nyilatkozatát, amely „meghatározza a képviselőcsoport által képviselt értékeket és azokat a politikai célokat, amelyeket a csoport tagjai mandátumuk gyakorlása keretében követni kívánnak.” A nyilatkozat mellékletében a képviselőcsoport minden tagjának írásban nyilatkoznia kell arról, hogy közös a politikai hovatartozásuk.
A frakciók méretük arányában részesülhetnek a parlamenti pozíciókból. Első körben ez az EP alelnökeire vonatkozik (14 lesz belőlük), később pedig a parlamenti bizottsági elnöki, alelnöki tisztségek esetében lesz jelentősége. Emellett egy képviselőcsoport több pénzt és parlamenti álláshelyet kaphat, valamint a vitákban több megszólalási lehetőségük van a frakciók tagjainak, mintha csak egyszerű, független képviselők lennének.
Hogy mi lesz a július 16-19-i alakuló ülés napirendje, arról majd az Elnökök Értekezlete nevű, legmagasabb szintű parlamenti döntéshozó testület határoz július 11-én. Várhatóan itt dől el az is, hogy meghívják-e a soros elnökséget adó kormány vezetőjét az elnökségi program ismertetésére és egy azzal kapcsolatos vitára, vagyis Orbán szembenéz-e a 720 új EP-képviselővel.
