„A NATO-csatlakozás nincs terítéken Ausztriában” – jelentette ki Christian Stocker új osztrák kancellár az Euractivnak nyilatkozva. A lap megjegyzi a cikkben, hogy Ausztria igyekszik minél kevesebbet költeni védelemre – ez a 2004-es GDP 1 százaléka volt – , de közben igyekszik kihasználni a nyugati kapcsolatait saját védelme erősítésére.
Ausztria az 1955-ös államszerződésében vállalta, hogy két világháború után a semlegességet választja. Ennek oka az volt, hogy a szovjet csapatok távozását ezzel a garanciával lehetett elérni, tíz év részleges megszállás után.
Stocker az interjúban jelezte, Ausztria hajlandó a védelmi kiadásait 2 százalékra emelni, de csak 2032-ig. „Ezekben az időkben, amikor próbálunk megtakarítani és sokat visszavágni a költésekből..., a védelmi büdzsé megduplázása már ambiciózus cél” – magyarázta. A cikket szemléző Telex megemlíti, hogy Ausztria valóban nem áll fényesen, a Valutaalap (IMF) recessziót jósol idénre, a költségvetési hiány túl van az EU-s limiteken (4,7%). Hogy ne kerüljön az ország az uniós túlzottdeficit-eljárás alá, a néppárti-szocdem-liberális koalíció 6 milliárd eurós megszorítást jelentett be.
Stocker hozzátette, az EU által kitalált megoldást szívesen alkalmaznák, miszerint a fiskális szabályok alól mentesülhetnek a védelmi költések. A kancellár az EU-nak szintén meglévő védelmi mechanizmusában bízik, azaz, ha az egyik tagot támadás érné, elvileg a teljes blokk reagálna. Így Stocker értelmezése szerint a francia nukleáris védernyő is kiterjed országára. A franciák már jelezték, hajlandóak lennének atomfegyvereiket – és azok fenntartási költségeit – megosztani más európai nemzetekkel, de ennek kialakítása sok évet vehet igénybe.
A kancellár végül azt is elmondta, a semleges ország fővárosa, Bécs is helyet adhatna az orosz-ukrán béketárgyalásoknak – bár jelenleg Törökország ácsingózik nagyon erre a szerepre, dacára NATO-tagságának. Az ukránok szintén kétkedve fogadják a bécsi ötletet, aggódva az osztrákok és Oroszország szoros viszonya miatt.
