Az amerikai–orosz fegyverkezési verseny középpontjába kerülhet Lengyelország

Példaként állítja az európai országok elé Lengyelországot Donald Trump. Az amerikai elnöknek erre minden oka megvan, hiszen nem elég, hogy Washington elvárásainak megfelelően már a lengyel GDP két százalékát teszik ki a védelmi kiadások, ennek jelentős részét amerikai fegyverekre költik. Ha ez nem lenne elég, Varsó az Egyesült Államokkal szeretne atomerőművet építtetni, és további nyolcmilliárd dollár értékben kötelezettséget vállalt amerikai cseppfolyós földgáz vásárlására.

Az Egyesült Államok és Lengyelország hagyományosan bensőséges kapcsolatának legfrissebb megerősítéseként idén immár második alkalommal látogatott Washingtonba Andrzej Duda. A lengyel elnök fogadására természetesen mindig jut ideje Donald Trumpnak, hiszen a közép-európai ország hatalmas fegyverbeszerzésekkel olajozza ezt a kapcsolatot. A varsói kormány még 2016-ban jelentette be a hadsereg modernizálásának nagyszabású programját, amelyre tíz év alatt 185 milliárd zlotyt, mintegy 43 milliárd eurót költenek. A találkozó után bejelentették, hogy Lengyelország 32 darab F-35A típusú, egyenként közel 100 millió dollárba kerülő, ötödik generációs vadászgépet is vásárol. Az első 16 gép már 2026-ig megérkezhet.

Ezenfelül Varsó a következő években 30 milliárd zlotyt, azaz mintegy 7 milliárd eurót költ egyéb amerikai fegyverek beszerzésére. A kétoldalú katonai együttműködésről szóló szerződés értelmében az Egyesült Államok MQ-9-es, pilóta nélküli felderítő-csapásmérő repülőgépekből álló századot telepít, majd rövidesen további katonákat küld Lengyelországba. Az újabb amerikai katonák állomásoztatásának teljes költségét Varsó állja.

Jelenleg 4400 amerikai katona van Lengyelországban, ehhez jön újabb 1000, ám mint a Rzeczpospolita megjegyzi, ez még messze nem a legnagyobb kontingens az Európai Unió területén. Németországban ugyanis 37 500 amerikai katona van állandó jelleggel, s Olaszországban is állomásozik 12 ezer, a legszorosabb szövetséges Nagy-Britanniában pedig 8300. Lengyelország így csak a NATO keleti szárnyát tekintve áll a rangsor élén, hiszen még Törökországban is csak 2700 amerikai katona teljesít szolgálatot, Romániában 1000-en, Bulgáriában 300-an, Magyarországon pedig alig 100-an vannak. Lengyelország fontosságát jelzi ugyanakkor ebben a régióban, hogy ide hadvezetési parancsnokság is települ.

Az idegen csapatok állomásoztatása Lengyelországban nem kelt különösebb ellenérzéseket. Sőt, az orosz agressziótól tartva a lengyelek éppen az amerikai jelenlétben látják biztonságuk garanciáját, hiszen az európai védelemben a grúz–orosz válság és az ukrán–orosz konfliktus kirobbanása óta már egyáltalán nem bíznak. Nagy vitát kavart ezzel szemben az F-35-ösök beszerzése. A vadászgépeket ugyanis a lengyelek jó része hatékonynak, modernnek, ám túlságosan drágának tartja. A bírálók szerint az F-35-ösök nemcsak sokba kerülnek, de támadógépek, egy esetleges háború esetén pedig kevés az esélye annak, hogy Lengyelország megelőző csapást mérjen ellenfelére. Így szerintük a lengyel igényeket tökéletesen kielégítenék az F-16-osok is. A vásárlás mellett érvelők szerint viszont az F-35-ötösökkel Lengyelország az elitklubba lép be, és ez látványosan emeli a presztízsét.

Sokakban felmerül az is, hogy a beszerzésekkel Lengyelország az amerikai–orosz fegyverkezési verseny középpontjába kerül, ami nemcsak erősíti, de gyengíti is a biztonságot. Moszkva már jelezte, hogy az orosz fegyveres erők szoros figyelemmel kísérik az Egyesült Államok arra irányuló terveit, hogy növelje katonai jelenlétét Lengyelországban, és biztosítani fogják, hogy az amerikai lépések ne jelentsenek kockázatot az orosz nemzetbiztonságra. Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes Oroszország aggodalmát fejezte ki azért, hogy „fokozzák a katonai feszültséget” a NATO keleti szárnyán. Szavai szerint a szövetség kitalált indokokkal támaszt alá „destabilizáló és eszkalációs jellegű” programokat. Vlagyimir Dzsabarov, a Duma külügyi bizottságának alelnöke arra figyelmeztetett, hogy Lengyelország megtorló csapás célpontjává válhat egy Oroszország elleni támadás esetén.

A megnövekedett lengyel katonai aktivitás, ennek kapcsán a NATO keleti szárnyán erősödő amerikai katonai jelenlét egyébként nemcsak orosz, hanem nyugat-európai érdekeket is sért. A német és francia elitben ugyanis egyre többeknek van elegük Oroszország elszigeteléséből és az ennek nyomán kialakuló, növekvő feszültségből. A változó magatartás egyik legújabb jele, hogy visszaállították Oroszország szavazati jogát az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében. Ez a lépés mutatja azt is, hogy egyre kevesebben kérnek az elsősorban amerikai ihletésű szankciós politikából.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/26. számában jelent meg, 2019. június 28-án.

Hetilapunkat megvásárolhatja csütörtök estig az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/26. számban? Itt megnézheti!