Érdekes kutatás eredményét hozta nyilvánosságra szerdán Kolozsváron a Bálványos Intézet. Ahogy az várható volt, a szavazásra jogosult erdélyi magyarok többsége a Fideszt támogatná a jövő évi anyaországi választásokon (a második legnépszerűbb párt a Jobbik, 4 százalékkal), de az már meglepő, hogy Orbán Viktor ismertebb és népszerűbb, mint a legnagyobb romániai magyar párt, az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor. Gyurcsány Ferenc, Szijjártó Péter és karácsony Gergely erdélyi ismertsége is meghaladja az ötven százalékot, Márki-Zay Pétert a nyári adatfelvétel során még nem mérték.
A Kiss Tamás és Toró Tibor kutatók által bemutatott kutatás során kiderült azt is: a legelutasítottabb magyarországi politikus továbbra is Gyurcsány Ferenc (77 százalék), őt Dobrev Klára és Karácsony Gergely követi (45-45 százalék). A szociológusok szerint a politikusokkal kapcsolatos tetszési indexek egyértelműen tükrözik a magyarországi kormánypárt narratíváját.
Az erdélyi magyarok 47 százaléka tekinti hazájának és 43 százalék szülőföldjének Erdélyt, míg Romániáról csak alig 10 százaléknyian tekintik hazájuknak, és még ennél is kevesebben, 5 százalék a szülőföldjének. Székelyföldön népszerűbb székely zászló, mint a magyar, és újabban fontos lett a magyar állampolgárság is: a megkérdezettek több mint fele gondolja azt, „ahhoz, hogy valaki igazi magyar legyen”, magyar állampolgársággal is kell rendelkeznie.
Rákérdeztek arra, hogy meg tudják-e mondani a jelenlegi román, illetve a magyar parlamentben lévő pártok számát, melyik a legnagyobb ellenzéki párt a két országban, ki jelenleg ezeknek az elnöke, valamint, hogy hány éves a köztársasági elnök mandátuma a két országban. A válaszokat vizsgálva elmondható, hogy a romániai politikát tekintve nem történt 2013 óta számottevő változás, a megkérdezettek hasonló arányban adtak helyes válaszokat. Fontos kiemelni, hogy az erdélyi magyarok 41 százaléka egyetlen egy helyes választ sem adott, és mindössze 4 százalék válaszolt az összes kérdésre helyesen. A magyarországi politikával kapcsolatban ez az arány még rosszabb, bár ez inkább annak köszönhető, hogy az elmúlt évekhez képest sokkal komplexebb – írja a tanulmányt bemutató sajtótájékoztató kapcsán a Transindex. A megkérdezettek mindössze 10 százaléka tudta, hogy jelenleg a legnagyobb ellenzéki párt a magyar parlamentben a Jobbik és 16 százalék volt tisztába a köztársasági elnök mandátumának hosszával.
Kiderült az is, az erdélyi magyaroknak még mindig nehézséget okoz a magyarországi választásokon való részvétel, és a korábbi választásokhoz képest nem informáltabbak A felnőttkorú erdélyi magyar lakosság körülbelül 60 százaléka igényelte a magyar állampolgárságot és az elmúlt évek méréseihez hasonlóan, körülbelül 25 százalék nem szándékozik igényelni. Az állampolgársággal rendelkezők 42 százaléka nyilatkozta azt, hogy részt venne a magyarországi országgyűlési választásokon, ami a felnőttkorú lakosság 28 százalékát teszi ki. Ez az arány valamivel alacsonyabb mint 2016-ban, de magasabb a 2012-es és 2013-as és 2019-es eredményeknél. A választói hajlandóság a szakiskolai végzettségűek (53 százalék), a Közép-Erdélyben élők és a nyugdíjasok (51-51 százalék) körében a legmagasabb, habár ezen utóbbi kategória esetében az állampolgársággal rendelkezők aránya alacsonyabb az országos átlagnál. A pártpreferencia tekintetében elmondható, hogy 2016 óta nem történt változás, az állampolgársággal rendelkező szavazni szándékozó erdélyi magyarok túlnyomó többsége a Fideszre szavazna (83 százalék). A legnépszerűbb ellenzéki párt a Jobbik 4 százalékkal. Érdekes módon a közös ellenzéki lista nem mozgósítja egyértelműen az ellenzéki szavazókat- míg az ellenzéki pártok támogatottsága összesen 7 százalék, addig a közös listára a megkérdezettek mindössze 3 százaléka szavazna az erdélyi magyarok közül.
A választásokkal kapcsolatos utolsó kérdés a választási folyamat ismeretére vonatkozott. A megkérdezett választani szándékozó erdélyi magyarok 57 százaléka van tisztában a választási folyamattal, de fele jobban örülne, ha segítene neki valaki a választási procedúrával. A megkérdezettek harmada nem rendelkezik információval a szavazási folyamatról, 32 százalék nem tudná egyedül a regisztrációs folyamatot végigcsinálni, 26 százalék pedig nem tudja, hogy kell kitölteni a levélszavazathoz mellékelt űrlapot.
