Az Európai Unió a korábbi 50 millió euróról több mint 200 millió euróra (mintegy 71 milliárd forintra) emeli az afgánoknak nyújtott humanitárius segélyt. A támogatás a konfliktus sújtotta országból a szomszédos államokba menekülőket is segíti majd – jelentette be az Európai Bizottság elnöke kedden Brüsszelben.
Ursula von der Leyen az uniós biztosok rendkívüli, az afganisztáni helyzet miatt összehívott ülését követően tartott sajtónyilatkozatában közölte, a humanitárius segítség a tagállamok eddigi támogatásán felül járul hozzá az afganisztáni emberek megsegítéséhez. Jelezte azt is, hogy a segítségnyújtás feltétele az emberi jogok és a nők jogainak tiszteletben tartása. Ez határozza meg, hogy mennyi pénz áramlik közvetlenül Afganisztánba vagy a szomszédos régiókba. A bejelentést megerősíti a világ hét vezető ipari hatalom – Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok, Kanada, valamint az Európai Unió – csoportjának (G7) a nap folyamán tervezett online tanácskozásán.
Josep Borrell, az Európai Unió kül-, és biztonságpolitikai főképviselője üzenetében közölte, az EU és partnerei az Afganisztánban rekedtek biztonságáért végzett kiemelkedő munkája keretében újabb 260 uniós munkatárs és helyi segítőik hagyhatták el a konfliktus sújtotta országot. Folytatódik az emberek kimenekítését és biztonságát szavatoló munka.
A tálib lázadók – akiket húsz évvel ezelőtt fosztott meg hatalmuktól az amerikaiak vezette nemzetközi katonai koalíció – augusztus 15-én, néhány óra leforgása alatt harc nélkül elfoglalták Kabult, majd bejelentették, hogy véget ért a húsz éve tartó afganisztáni háború. Asraf Gáni afgán elnök előzőleg elmenekült az országból.
A nemzetközi koalícióban részt vevő országok és más államok Kabul, valamint a szomszédos Pakisztán fővárosa, Iszlámábád repteréről repülőgépekkel menekítik ki saját állampolgáraikat, és azokat az afgánokat, akik ottani missziójuk során együttműködtek velük, és a tálib hatalomátvétel miatt most veszélyben érzik az életüket. A kabuli légi kikötőn belül a nyugati koalíciós katonák – elsősorban amerikaiak – próbálják fenntartani a rendet, kívül pedig a tálib fegyveresek.
(MTI)
