Rendben ment a tárgyalás az ENSZ képviselőivel a zaporizzsjai atomerőmű működtetéséről és védelméről, kevésbé kell jelenleg aggódni az orosz fél szerint. Erről szóltak csütörtök délelőtt a legújabb háborús hírek, de arról is, hogy Zaporizzsja környékén fokozódhatnak a harcok. Ami alapján azért mégis csak lehet okunk tartani a következményektől, főleg, hogy három erőművet le is kapcsoltak az ukránok a héten a támadások miatt. Ukrajna szerint ezeket csütörtök este indíthatják be újra. Erről is kérdeztük csütörtök délután Anton Bendarzsevszkij szakértőt, aki szerint valóban felerősödhetnek Zaporizzsjában a harcok, de ezek várhatóan nem az erőmű környékén fognak koncentrálódni.
Elemzői várakozások szerint Zaporizzsjában várható újabb front megnyitása, erősödő ukrán ellentámadás. Az elmúlt hónapokban Bendarzsevszkij szerint látható volt, az ukránok úgy próbáltak ellentámadást felépíteni, hogy tesztütközeteket generáltak, keresték az orosz védelem gyenge pontjait. Amikor pedig megtalálták ezeket, oda koncentrálták az ukrán tűzerőt: ez történt Harkivban is, teljesen áttörve az orosz vonalakat, visszaszerezve a megyét.
Két hónap után pedig Herszonnál is sikerült ilyen áttörési pontot találniuk az ukránoknak, az oroszok pedig végül kénytelenek is voltak feladni a területet. A Le Figaro riportja szerint Herszon után a Dnyepernél folyhat a következő nagy csata. Bendarzsevszkij elmondása szerint nyilván nem célja Ukrajnának, hogy bármi is történjen az erőművel, viszont az oroszok bizonyos haditechnikát a környéken tartanak, onnan lőve az ukrán állásokat. Azért a szakértő szerint jelenleg nem kell félnünk az atomerőművel kapcsolatos katasztrófától.
Az oroszok közben befészkelték magukat a Dnyeper folyó bal partjára, itt nehéznek tűnik az ukránoknak áttörniük, főleg, hogy az oroszok rengeteg hidat felrobbantottak. Melitopol irányába is indulhat ukrán támadás, ezt régóta prognosztizálják egyes szakértők. Luhanszk környékén próbálkozhatnak, de kifejezetten lassan haladnak előre az ukránok, néhány nap alatt száz métereket. Kérdéses, milyen erős védelmi vonalakat tudtak az oroszok Melitopol irányába kialakítani, de ha sikerrel jár Ukrajna, az katonailag is újabb jelentős eredmény lenne, ez esetben Zaporizzsja és Melitopol között ki tudnának hasítani egy folyosót, teljesen kettévágva az orosz erőket Mariupol és Herszon között. Így pedig megszűnne az orosz erők utánpótlása Mariupol irányából. Katonailag ez lenne Bendarzsevszkij szerint a logikus lépés Ukrajna részéről. Luhanszkban egyelőre nem tudnak nagyobb sikereket elérni, míg Donyeckben inkább az oroszok támadnak, de szintén nem nagy sikerrel.
A szakértő szerint ugyanakkor nagyon is elképzelhető, hogy az oroszok tovább eszkalálnak, és januárban például sokkal több katonát küldve a frontra. Látszik is, hogy Oroszország próbál időt nyerni magának. Durván hatvan-nyolcvanezer katonát a frontra vezényeltek már, ők nagyon rövid felkészítés után lettek beküldve, közben viszont zajlik a további felkészítés. Több mint kétszázezer embert irányíthatnak még Ukrajnába, ha átestek a mostani, több hónapos felkészítésen, ami az év végére fejeződhet be.
Bendarzsevszkij elmondása szerint az eredeti mobilizációs rendelet nem is szólt konkrét számokról, hiába emlegette az orosz védelmi minisztérium a háromszázezres számot. Putyin viszont azóta sem írta alá a mobilizáció megszüntetését célzó rendeletet, jogilag továbbra is érvényes, ami lehetővé teszi még további katonák behívását. Bendarzsevszkij szerint nem véletlen, hogy nem zárták le eddig ezt. Viszont a körülmények nem feltétlenül kedvezőek Oroszország számára, nincsenek meg a szükséges eszközök, sokszor felügyelőtisztek hiányoznak, a lakhatási viszonyok sem megfelelőek a kiképzendő katonák számára. Ha beküldik a mostaniakat a frontra, akkor viszont kapacitások szabadulhatnak fel, és még akár újabb mobilizációs hullám is elképzelhető. Ami pedig megerősítené azokat a feltételezéseket, hogy a háború még 2023-ban is bőven tartani fog.
Forszírozzák-e esetleg nyugati erők a háttérben, hogy Ukrajna ne zárja ki a megállapodást Oroszországgal? A kérdés már csak azért is felmerülhet, mert nemrég Emmanuel Macron is a tárgyalóasztalokhoz ülést emlegette, aminek egy adott ponton be kell következnie. A francia elnök persze leszögezte, hogy erről Ukrajnának kell döntenie, de nyilván a béketárgyalásnak már az emlegetése is jelent egyfajta nyomásgyakorlást arra vonatkozóan, hogy Ukrajna se zárja ki ezt a dolgot.
A szakértő is úgy látja, hogy érdemes figyelni az olyanokra, mint hogy a szeptemberi orosz terület-elcsatolások után – amelyeket csak az orosz fél fogad el – Zelenszkij még rendeletbe kívánta foglalni, hogy nem hajlandóak tárgyalni a jelenlegi, csak a következő orosz vezetéssel. Azóta viszont már nincs szó erről, az ukrán fél nagyobb nyitottságot mutat arra, hogy a jelenlegi orosz vezetéssel is tárgyaljon akár. Nyilvánvalóan nem igaz, amit időnként a sajtóban lehet olvasni, hogy Ukrajna csupán Washington bábja lenne, és az Egyesült Államok irányítaná Ukrajnát – tette hozzá Bendarzsevszkij. Persze, a tengerentúlról érkezik támogatás, de a szakértő szerint Ukrajna nyilvánvalóan független szereplő önálló érdekekkel, és ha nem akar megállapodni Oroszországgal, akkor Washington nem tudja rákényszeríteni.
Nem mindegy persze, hogy milyen feltételek mellett indulnának meg a tárgyalások. Ha a béke csak a jelenlegi frontvonalak befagyasztásával jár, az nem szolgálná a konfliktus hosszú távú rendezését. Ahogy nyilván akkor is tartani lehetne újabb orosz támadástól, ha úgy éreznék majd, hogy semmi nem teljesült a követeléseikből. Ukrajnának garanciákra van szüksége, hogy hosszútávon biztonságban tudja magát, és ne kelljen öt-tíz év múlva újabb támadástól tartania.
Oroszországnak eközben jelenleg érdeke lenne szüneteltetni a konfliktust, vagy azért, hogy időt nyerjen, vagy azért, mert kezd elfogyni a támogatás. A Medusa friss információi szerint ugyanis az orosz politikai elitek egészen augusztus végéig meg voltak róla győződve, hogy megnyerik ezt a háborút, de most már nem gondolják így. Nyilván a nyáron sem ugyanúgy látták már, mint az elején, amikor bíztak egy gyors, sikeres hadjáratban. De augusztus végéig még úgy látták, hogy ha lassan, nem is a tervek szerint, de nyerni fognak végül. Most már úgy érzik az állítólag a Kremlből kiszivárgó vélekedések szerint, hogy elsősorban a károkat, veszteségeket kell minimalizálni,és biztosítani, hogy a legjobb feltételek mellett zárják le a háborút. Ezért is próbálnak az ukrán hátországban nyomást gyakorolni, rákényszerítve Ukrajnát az orosz feltételek mihamarabbi elfogadására. Az orosz narratíva szerint ez csakis az elcsatolni kívánt területek átadásával történhet.
