Az oroszok azt állítják, valakik fel akarták robbantani a Török Áramlatot, de elfogták őket

Az oroszok azt állítják, valakik fel akarták robbantani a Török Áramlatot, de elfogták őket

2019. december 19-én készült kép Dmitrij Peszkovról, a Kreml szóvivőjéről egy moszkvai sajtóértekezleten (Fotó: MTI/EPA/Jurij Kocsetkov)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

A Török Áramlat gázvezeték felrobbantására készülő diverzánsokat tartóztattak le az orosz hatóságok – közölte Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő csütörtökön Asztanában újságíróknak nyilatkozva. Peszkov szerint a robbantást orosz területen szándékoztak végrehajtani a továbbra is működőképes gázszállítási útvonalon, amely „teljes terheléssel, óraműpontossággal működik”. Mint mondta, ebben „olyan erők érintettek, amelyek lehetséges eredetére (Vlagyimir) Putyin (orosz elnök) utalásokat tett”. A szóvivő a szavak értelmezését a sajtóra bízta.

Putyin hétfőn, az orosz biztonsági tanács ülésén bejelentette, hogy nagy hatótávolságú, precíziós csapásokat rendelt el Ukrajna katonai, energetikai és kommunikációs létesítményei ellen, válaszul a Kijev utasítására „orosz területen” és „terrorista” módszerekkel elkövetett támadások ellen. A megtorlást elsősorban a Krími hídon elkövetett robbantás váltotta ki, de az elnök említést tett a zaporizzsjai atomerőmű ágyúzásáról, a kurszki atomerőmű távvezetékeinek felrobbantásáról, valamint a Török Áramlat gázvezeték egyik szakaszának levegőbe repítéséről tett kísérletről is.

Az orosz külügyminisztérium csütörtökön közölte, hogy az elmúlt napokban tiltakozását fejezte ki Németország, Dánia és Svédország moszkvai nagyköveténél, amiért nem érkezett válasz Mihail Misusztyin orosz miniszterelnöknek ezen országok vezetéséhez október 5-én intézett felhívására. Ebben a kormányfő arra támasztott igényt, hogy Oroszországot vonják be az Északi Áramlat gázvezetékpárok ellen elkövetett robbantások kivizsgálásába. A tárca kifogásolta, hogy ugyanakkor információk jelennek meg arról, hogy más országok, köztük az Egyesült Államok is részt vesznek a nyomozásban. A külügyminisztérium hangsúlyozta, hogy amennyiben orosz szakértők nem vehetnek részt a folyamatban lévő vizsgálatban, Moszkva „abból a feltételezésből fog kiindulni, hogy az említett országoknak rejtegetnivalójuk van, vagy fedezik a terrorcselekmények elkövetőit”. „Oroszország természetesen nem fogja elismerni egy ilyen vizsgálat »áleredményeit«, hacsak nem vesznek részt benne orosz szakemberek” – közölte a külügyminisztérium az MTI szerint.

Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter sajtótájékoztatóján „felelőtlen, meggondolatlan és veszélyes retorikának” nevezte az orosz nukleáris fenyegetést. Közölte: a nukleáris fegyverek esetleges orosz bevetésével kapcsolatosan az Egyesült Államok nem látja szükségesnek, hogy bármit változtasson jelenlegi katonai berendezkedésén vagy az esetleges válaszintézkedéseket illetően. A NATO nem fél az orosz fenyegetéstől, megvannak a képességei, hogy megvédje tagországait – jelentette ki. Austin történelmi jelentőségűnek nevezte Svédország és Finnország NATO-csatlakozási szándékának kinyilvánítását, és arra biztatta a tagországokat, hogy valamennyien mihamarabb járuljanak hozzá a katonai szövetség erősítését is jelentő bővítéshez.