Párizsban gyűltek össze hétfőn európai vezetők informális találkozóra, hogy az ukrajnai rendezés kérdéséről, illetve egy esetleges európai békefenntartó haderőről tárgyaljanak.
Olaf Scholz német kancellár azt hangsúlyozta, Berlin ugyan támogatja, hogy tárgyalások kezdődjenek a tűzszünetről, ám elfogadhatatlannak tartja, hogy bárki is diktátumot kényszerítsen rá Ukrajnára. Azt is hangsúlyozta, szerinte nem most kell vitázni arról, hogy esetlegesen békefenntartókat küldjenek Ukrajnába. Szerinte most „rendkívül helytelen” erről tárgyalni, mielőtt még magáról a béketervről döntenének. Scholz azt is elmondta, hogy amennyiben az EU-s országok a GDP 2 százalékánál többet akarnak költeni védelemre, ő támogatná azt, hogy ezeket a költéseket az EU ne vegye figyelembe a költségvetési hiány kiszámításánál.
Keir Starmer brit miniszterelnök megismételte, hogy hajlandó lenne csapatokat küldeni Ukrajnába, de csak amerikai garanciákkal. – A folyamatnak még nagyon korai szakaszában vagyunk. Európának szerepet kell vállalnia, és kész vagyok megfontolni, hogy mások mellett brit erőket is bevessünk, ha tartós békemegállapodás születik, de szükség van az Egyesült Államok támogatására, mert az Egyesült Államok biztonsági garanciája az egyetlen módja annak, hogy Oroszországot hatékonyan elrettentsük attól, hogy ismét megtámadja Ukrajnát – mondta Starmer a Reuters beszámolója szerint. Starmer továbbá bejelentette, a jövő héten az Egyesült Államokba utazik, hogy találkozzon Donald Trumppal.
Pedro Sánchez spanyol kormányfő is, aki azt hangsúlyozta, Európa ugyan békét akar, de csak olyan megoldást fogadhat el, amely a nemzetközi rendet meghatározó normákra épül. Donald Tusk lengyel kormányfő szerint az a legfontosabb, hogy közös álláspont alakuljon ki az európai NATO-tagállamok között. A lengyel politikus – aki kizárta, hogy lengyel katonák békefenntartói szerepet játsszanak Ukrajnában – külön kiemelte azt, hogy Nagy-Britannia is elfogadja a közös európai álláspontot. Ez azért is fontos – tette hozzá –, mert új szakaszba léptek az USA és Európa kapcsolatai, s ebben a helyzetben az európaiaknak önállóbbá kell válniuk és radikálisan növelniük kell védelmi kiadásaikat. Szerinte nagyon fontos, hogy amennyiben az egyes EU-tagok GDP-jük több mint két százalékát költik védelemre, Brüsszel emiatt ne indítson túlzottdeficit-eljárást az adott ország ellen.
A csúcsra nem kaptak meghívást Magyarország képviselői, ami nem csoda, Szijjártó Péter amúgy is vélekedett, hogy Párizsban a háborúpárti európai vezetők gyűltek össze.
A rendkívüli csúcsot azt követően hívták össze, hogy Donald Trump több embere is arról beszélt, hogy Európa nem vehet részt az ukrajnai válság rendezéséről folyó orosz-amerikai tárgyalásokon. Keith Kellogg, az amerikai elnök orosz-ukrán ügyekben illetékes különképviselője például azt mondta, az európaiakat ugyan meghallgatja Washington, ám nem kapnak helyet a tárgyalóasztalnál. Kellogg ezt azzal magyarázta, hogy a 2014 óta tartó krízis kezeléséről folytatott korábbi tárgyalások azért maradtak eredménytelenek, mert azokon túl sokan vettek részt. Az európaiak kizárása már csak azért is meglepő és nehezen védhető, mert miközben Trumpék akarják meghatározni az oroszokkal folytatott párbeszéd menetét, eközben Európára kívánják tolni a tűzszüneti megállapodás után időszakban adódó feladatok ellátását. Nem csupán az ukrajnai tűzszünet betartása lenne európai feladat, hanem a földrész egészének biztosítása is, mivel Washington az amerikai határok biztonságára, illetve a Kína jelentette fenyegetés kezelésére kíván összpontosítani.
