Az USA nem enged a Panama-csatornából
Marco Rubio (Fotó: MTI/EPA/Graeme Sloan)

Panamába utazott első hivatalos külföldi útján Marco Rubio, Donald Trump új kormányának nemrég kinevezett külügyminisztere. Az utazás legfontosabb célja, hogy tárgyalásokat folytasson a panamai kormánnyal, illetve José Raúl Mulino elnökkel arról, hogy az Egyesült Államok átvenné a nemzetközi hajóforgalom egyik kulcsfontosságú pontjának számító Panama-csatornát. Rubiót tüntetők fogadták Panamavárosban.

Donald Trump már a beiktatása előtt sokat beszélt arról, hogy meg akarja szerezni a stratégiailag kiemelkedő fontosságú Panama-csatornát, „mielőtt az rossz kezekbe kerülne”. Értsd: mielőtt kínai kezekbe kerülne. A csatorna üzemeltetésében részt vesznek ugyanis hongkongi cégek is, amelyeket Trump elnök Kínával azonosít. Trump azt is sérelmezi, hogy Panama szerinte nevetségesen magas díjakat kér az amerikaiaktól a csatorna használatáért. A Panama-csatornára azért formál jogot Trump, mert azt az 1900-as évek elején az amerikaiak építették, majd sokáig Panamával közösen tartották fenn és igazgatták. Végül 1999-ben adták át teljes egészében Panamának, ami Trump szerint felelőtlenség volt, és Amerika érdekeivel ellentétes.

Kína befolyása a Panama-csatornára elfogadhatatlan, a közép-amerikai országnak csökkentenie kell Peking befolyását, máskülönben Washington cselekedni fog jogai védelme érdekében – ezt Marco Rubio már José Raúl Mulino panamai elnökkel személyesen is közölte. Mulino a találkozót követően hangsúlyozta, hogy nem képezi vita tárgyát hazája szuverenitása a forgalmas vízi útvonal felett.

A panamai elnök ugyanakkor felvetette hazája közreműködését az Egyesült Államokból kitoloncolt migránsok fogadása kapcsán, amennyiben Washington vállalja a visszaszállítás költségeit. A panamai elnök kilátásba helyezte az Egyesült Államokkal tavaly júliusban kötött migrációs megállapodás kiterjesztését, ami lehetővé tenné nem panamai állampolgárok – így például venezuelaiak, kolumbiaiak, illetve ecuadoriak – közvetlen visszatoloncolását a közép-amerikai országba.

A panamai elnök úgy fogalmazott, hogy tiszteletteljes, pozitív és jóhiszemű találkozót tartottak, amely a kételyek eloszlatását szolgálta. Elismerte, hogy a Panama-csatorna két végén található kikötőkben lévő kínai érdekeltség aggályokat vetett fel Washingtonban. Hozzátette, hogy a szóban forgó konzorciumot ellenőrzésnek vetették alá, amiről bővebb információval szolgálhat majd a csatornát üzemeltető hatóság Marco Rubiónak. Mulino mindemellett hangsúlyozta, hogy Panama nem fogja megújítani az Egy övezet egy út kezdeményezés, más néven Új selyemút (Belt and Road Initiative, BRI) kínai kezdeményezést annak lejártát követően.

Rubio a panamai tárgyalások mellett Salvadort, Guatemalát és Costa Ricát ejti útba első hivatalos körútján, ahol elsősorban a bevándorlással, illetve az illegális latin-amerikai bevándorlók deportálásáról, és azok visszafogadásáról fog tárgyalni a helyi kormányokkal.