Magyarország és Azerbajdzsán együttműködése igazi sikertörténet, amelyből az elmúlt években mindkét fél sokat profitált – közölte a tárca közleménye szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Bakuban.
A tárcavezető az azeri kollégájával, Jeyhun Bayramovval tartott közös sajtótájékoztatón kiemelte, hogy az erős alapokra épülő kétoldalú együttműködés most új dimenzióba lép, ami komoly lehetőségeket biztosít a hegyi-karabahi újjáépítésben részt venni kívánó magyar cégek számára – írja az MTI. Elmondta, hogy huszonnégy ilyen vállalat képviselője kísérte el látogatására, amely cégek készek részt venni például a közlekedés fejlesztésében, a városi infrastruktúrák felújításában, a víz- és energiaellátás kiépítésében, a mezőgazdasági tevékenység beindításában, valamint a vallási-kulturális emlékhelyek rekonstrukciójában.
„Készen állunk arra, hogy hozzájáruljunk az újjáépítés és azon azeri erőfeszítések sikeréhez, hogy a Karabahban sokat szenvedett emberek életkörülményei javuljanak” – szögezte le.
Majd hozzátette, hogy a magyar Eximbank e célból 120 millió dolláros hitelkeretet nyitott, azonban további finanszírozási eszközök bevetésére is sor kerülhet szükség esetén.
Szijjártó Péter ezt követően aláhúzta, hogy a kormány a maximális biztonság elérésében érdekelt Magyarország energiaellátásának területén, ezért tárgyalásokat folytat arról, hogy jövő év végétől Azerbajdzsántól is vásároljon földgázt Dél-Európán keresztül.
„Ha nem politikai és ideológiai, hanem szakmai alapon közelítünk a dologhoz, akkor egyértelmű, hogy az európai gázellátás diverzifikációjának első számú és gyakorlatilag ma egyetlen reális forrása Azerbajdzsán földgázmezőiben keresendő” – fogalmazott.
Végezetül pedig arról is beszámolt, hogy Magyarország évi kétszáz felsőoktatási ösztöndíjat biztosít azeri hallgatók számára, amely helyekre idén 704-en jelentkeztek.
Jeyhun Bayramov hangsúlyozta, hogy nagy jelentőséget tulajdonítanak a két ország stratégiai partneri kapcsolatának, és reményét fejezte ki, hogy azt tovább tudják erősíteni a jövőben is. Kitért egyebek mellett az energetikai, a légiközlekedési és a felsőoktatási együttműködésre is, valamint méltatta a szerinte hídszerepet betöltő Magyarország aktív részvételét a Türk Tanács működésében.
Az azeri gáz vásárlásának igénye annak fényében különösen érdekes, hogy a keddi Orbán-Putyin-találkozón a magyar miniszterelnök, a már meglévő szerződésben biztosított mennyiség felett, további évi egymilliárd köbméter földgázt kért az orosz féltől. Kérdés, hogy mennyire van erre a magyar fogyasztásnak szüksége, szakértők szerint a magyarországi lakossági földgázigényt kényelmesen ki lehet elégíteni a Gazprommal kötött szerződés alapján évente érkező 4,5 milliárd köbméterből.
Az azeri gázbeszerzésnek már több értelme van annak fényében, hogy a jelenlegi orosz-ukrán válsághelyzet is azt mutatja, a szinte homogén orosz gáz helyett más gázforrásokat is be kell építeni, több beszerzési útvonal és forrás kiépítése, biztosítása hozzájárul az energiaellátás biztonságához.
