Október eleje óta az ukrán fegyveres erők a déli Herszon megyében több mint 400 négyzetkilométernyi területet szabadítottak fel az orosz megszállás alól – jelentette ki szerdán Natalija Humenyuk, a dél-ukrajnai műveleti parancsnokság sajtóközpontjának vezetője, majd hozzátette: az ukrán védelmi erők folyamatosan törnek előre, és több helyen már húsz kilométer mélyen hatoltak be a frontvonal mögé.
Olekszij Hromov dandártábornok, az ukrán vezérkar műveleti igazgatóságának főnöke arról beszélt, hogy az ukrán erők csak az elmúlt öt napban 29 települést szabadítottak fel Herszon megyében. Mindennek alapján sokan felvetették, könnyen előfordulhat, hogy hamarosan az oroszok feladják az általuk megszerzett maradék területeket is a Dnyeper folyó nyugati oldalán és a folyó túloldalán rendezkednek be védelemre. Mások viszont azzal számolnak, hogy az oroszok semmi áron nem adnak fel újabb területeket, mert az újabb presztízsvesztés lenne Moszkva számára.
Hogy az orosz veszteségek a déli fronton nagyok, azt persze már az orosz közvélemény is pontosan tudja. Ha máshonnan nem, akkor egyenesen az orosz állami televízióból, ahol egy orosz haditudósító kedden arról számolt be, hogy Herszon megyében már 17 települést foglaltak vissza az ukrán csapatok, a tudósító az amerikai fegyverszállításokat és a műholdas felderítéssel gyűjtött hírszerzési adatokat okolta a kudarcokért. Szerinte „gigantikus stratégiai hibákról” egyelőre nincs szó, inkább arról, hogy még „tanulnak” a csapataik és erősítésre várnak.
Ugyan az orosz átcsoportosítás valóban megtörtént még augusztus folyamán, ez az erősítés korántsem volt olyan jelentős, mint amiről később, a harkiv megyei sikerek ismeretében beszéltek az ukránok (Kijev szerint csak elterelő hadművelet volt a herszoni támadás Harkiv megye visszaszerzéséért). Míg az ukránok 30-35 ezer fővel láttak neki délen a támadásnak, addig az oroszok 20-25 ezer katonával védték a Dnyepertől nyugatra fekvő területeket.
Az emberhiány miatt az orosz védelem Herszon megye északi részén szokatlanul ritka volt, így amikor a Dnyeper mentén, északról megindult az ukrán ellenlökés, az oroszok rendkívül nehéz helyzetbe kerültek. A frontvonal szinte azonnal összeomlott, ráadásul most az orosz csapatok kerültek veszélybe, hogy katlanba zárják őket az ukránok. Ezért az oroszok azonnal elrendelték a visszavonulást számos településen, hogy délebbre alakítsák ki a védelmi vonalaikat.
De meddig hátrálhatnak az oroszok? A brit védelmi minisztérium tegnapi beszámolója szerint az ukránok ugyan folyamatosan szereznek vissza újabb és újabb területeket a Dnyeper folyó mentén, azonban az oroszok védővonalait még nem érték el. Szerintük az oroszok tulajdonképpen érdemi harcok nélkül vonultak vissza ezeken a területeken az ukrán támadás elől, azonban ez már nem tartható fenn sokáig, mert az ukránok egyre közelebb kerülnek Nova Kahovka településhez. Ez a város ugyan a Dnyeper folyó túloldalán fekszik, kulcsfontosságú az orosz csapatok ellátásában. Herszon városától északra ugyanis itt található az egyetlen híd (ez köti össze Nova Kahovkát Kozacke településsel) az oroszok által elfoglalt területeken, amelyen biztosítható a megye északi részén harcoló orosz védők ellátása.
Kozacke esetleges elvesztésével pedig még nagyobb bajba kerülhetnek az oroszok Herszon megye nyugati részén, ami után könnyen előfordulhat, hogy Herszon városát is fel kell adnia Moszkvának. Több szakértő azonban mégis úgy látja, hogy az oroszok – elsősorban politikai okokból – mégis tartani fogják magukat ezen a területen, ameddig csak tudják, így még hosszú ideig elhúzódhatnak a harcok.
Hozzá kell persze tenni, hogy a hatékony védelemhez megfelelős személyi állományra is szükségük lenne az oroszoknak, ami egyelőre nem biztosított. Habár az oroszok védekező műveleteiben fontos szerepet játszik az orosz deszantos formáció (VDV), most már ők is jelentős veszteségeket szenvedtek. Így aztán nem marad más, mint a szeptember 23. után mozgósított tartalékosok kivezénylése a herszoni védvonalakra.
Az újoncok viszont itt azonnal mély vízbe kerülhetnek, mivel ez a terület meglehetősen nehezen védhető: valójában a térség nyugati részének domborzata kitűnően alkalmas gyors manőverek végrehajtására, amilyeneket az ukrán erők szeptember eleje óta hatékonyan alkalmaznak. Ezekről az akciókról az ukránok előszeretettel osztanak meg felvételeket, amelyek intenzív összecsapásokról tanúskodnak.
Ilyen körülmények között aztán nem meglepő, hogy az oroszországi mozgósítás miatt egyre többen menekülnek külföldre: az országgal szomszédos államok a határátlépések számának megugrásáról számoltak be, de az egyirányú repülőjegy-eladások is három számjegyű növekedést produkáltak egyes célállomások irányába. És bár csütörtökön Moszkva tagadta, hogy 700 ezer ember menekült volna el az országból, a Kreml szóvivője Dmitrij Peszkov hozzátette, hogy valójában erről nincsenek is pontos adataik a hatóságoknak.
