Napról napra nő a feszültség a Moldova szeparatista régiójában. Egyelőre nem egyértelmű, hogy kik állhatnak a Transznisztriában elkövetett robbantások mögött, de a háború már egyértelműen kisugárzik az Ukrajnával szomszédos területekre is.
Az orosz-ukrán háború egyfajta kisugárzásaként egyre feszültebb a helyzet Moldovában, pontosabban a szeparatista Dnyeszter menti Köztársaságban. Miután Moldova nemzetközileg el nem ismert, oroszbarát, Dnyeszteren túli, szakadár területének központjában, Tiraszpolban kézi páncéltörő gránátvetővel lőtték a belbiztonsági minisztérium épületét, robbantások rongálták meg a térségben sugárzó orosz nyelvű rádió antennáit, illetve támadás érte a szakadárok egyik katonai alakulatát, 15 napra bevezették a vörös szintű terrorkészültséget. Emellett bejelentették, hogy a kialakult feszült helyzet miatt nem tartják meg május 9-én a győzelmi parádét, és Tiraszpolnál katonai ellenőrzőpontokat állítottak fel.
Különösen aggasztó, hogy a transznisztriai szakadár régió belügyminisztériuma szerint drónokat indítottak, illetve tüzeltek is Ukrajna felől Cobasna falu irányába, ahol Európa legnagyobb lőszerraktára található. A Transznisztria északi részén, az ukrán határtól csupán 4 kilométerre található településen kialakított raktárban becslések szerint 22 ezer tonna fegyver, lőszer található, amelyet a helyi orosz erők felügyelnek. A fegyverek egy része a 14. szovjet hadsereghez tartozott, másik részét pedig az egykori NDK-ból és Csehszlovákiából vonták ki a szovjet csapatok kivonulásával párhuzamosan a hidegháború vége után. A régi fegyverek önmagukban is súlyos biztonsági kockázatot jelentenek, hiszen a jelentős részben lejárt szavatosságú lőszereknél olyan kémiai folyamatok indulhatnak be, amelyek a tavalyi bejrútihoz hasonló, hatalmas károkat okozó robbanást idézhetnek elő. Ugyanígy veszélyhelyzetet jelent, ha a raktárat találat éri. Szakértői vélemények szerint a raktár esetleges felrobbanása a Hirosimára vagy Nagaszakira ledobott bombák hatásával lenne egyenértékű.
A terület egy rövid polgárháborús konfliktus után 1992-ben szakadt el Moldovától. A Dnyeszter Menti Köztársaságot egyetlen ENSZ-tagállam sem ismeri el. Területén 1500-2000 orosz békefenntartó állomásozik, vezetése pedig orosz befolyás alatt áll. A szakadár terület körül 2020 végétől, Maia Sandu elnökké választásával és a moldovai politika ezzel együtt járó nyugati fordulatával növekedett meg a feszültség. Az új elnök többször is felvetette, hogy újratárgyalná a békefenntartók státusát, és minden erővel azon lesz, hogy azokat kivonják Transznisztriából. Ez egyben azt is jelentené, hogy Chisinau a szakadár terület felett is megpróbálná visszaszerezni az ellenőrzést. Moszkva erről hallani sem akar, mint ahogy Moldova nyugati fordulata sem tetszik neki. Eleve megterheli a kapcsolatokat, hogy Chisinau jó ideje akadályozza a békefenntartók utánpótlását és váltását.
Viták támadtak Chisinau és Moszkva között a gázellátás miatt is. Moldova Sandu megválasztása után előbb le akart válni az orosz gázról, ám Románia felől nem tudja pótolni a kieső mennyiséget. Ezt követően Chisinau fizetési nehézségei okoztak gondokat. Az Egyesült Államok az energetikai függőség csökkentésére 50 millió dolláros segélyt nyújtott Moldovának. A helyzetet tovább feszítette Ukrajna megtámadása, és a szomszédban kirobbant háború. Moldova az orosz függés miatt több posztszovjet államhoz hasonlóan nem csatlakozott a Moszkvával szemben kiszabott nyugati szankciókhoz, az utóbbi időben azonban felerősödött Chisinau oroszellenes retorikája. Sandu a napokban hamis értéknek nevezte a második világháborús szovjet győzelmet szimbolizáló György szalagot, amelynek szerinte a történelem szemétdombján a helye. Törvényt fogadtak el a szalag viselésének betiltásáról, ugyanígy betiltják, mint jelképet, a mostani orosz invázióban szimbólummá vált Z és V betűket is. Ezen érthető módon fennakadt Moszkva. Mint azon is, hogy Moldova elnöke abban bízva, hogy szorosabbra fűzheti kötelékét Brüsszellel, a napokban átnyújtotta az Európai Uniós csatlakozáshoz szükséges első dokumentumot az uniós delegáció vezetőjének. A Kreml nem nézi jó szemmel azt sem, hogy Moldován keresztül is érkeznek Ukrajnába nyugati fegyver- és üzemanyag szállítmányok.
Chisinauban az idegességet tovább növelte, hogy a minap egy orosz tábornok elmondta, a cél Dél-Ukrajna elfoglalása. Az oroszországi központi katonai körzet helyettes parancsnoka az ukrajnai háború második szakaszára bejelentett célok között megjelölte azt is, hogy Dél-Ukrajnát egészen a Dnyeszter Menti Köztársaságig el akarják foglalni, ahol Moszkva szerint elnyomják az orosz ajkú lakosságot. Mivel Moldova a nemzetközi jog alapján továbbra is saját területének tartja Transznisztriát, külön entitásként való megemlítését az ország területi integritásának és szuverenitásának megkérdőjelezéseként értelmezte, és bekérette bekérette az orosz nagykövetet. A moldáv kormány emlékeztetett arra, hogy az ország semleges, és ezt Oroszországnak tiszteletben kell tartania.
Ebbe a helyzetbe robbantak be tovább fokozva a feszültséget a szeparatista területen elkövetett akciók. Tiraszpol szerint ukrán diverzánsok álltak az akciók mögött. Ukrajna szerint ugyanakkor ezek valójában az oroszok által végrehajtott hamis zászlós műveletek, amellyel konfliktust akarnak generálni. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint a Transznisztriában állomásozó orosz csapatok már csak parancsra várnak. Az Institute for the Study of War (ISW) nevű amerikai agytröszt szerint is Oroszország hamis zászlós műveleteket hajt végre a Dnyeszteren túl. Azt az ISW is megjegyzi ugyanakkor, hogy a Dnyeszteren túli zászlóaljak valószínűleg nem elegendőek ahhoz, hogy egyedül támadást indítsanak a közeli ukrajnai Odessza fekete-tengeri kikötővárosa ellen, és valószínűleg az oroszok sem tudják őket annyira megerősíteni, hogy ezt lehetővé tegyék számukra. Még inkább megkeverte a lapokat, hogy közben Zelenszkij tanácsadója, Alekszej Aresztovics azzal fenyegette meg Tiraszpolt, hogy amennyiben Moldova kéri, Ukrajna megtámadhatja a szakadár területet, és megszerezheti felette az ellenőrzést. Mint fogalmazott, az ukrán hadsereg képes lenne megbirkózni ezzel a feladattal. Elemzők szerint ez újabb frontot nyithatna a Donbasszban lekötött orosz erők számára, amelyeknek válaszolniuk kellene erre.
Akármelyik fél is áll a történtek mögött, egyértelmű, hogy fenyeget a háború eszkalációja. Nem véletlenül figyelik aggodalommal Romániában is a fejleményeket. Bukarest számára már az is aggasztó, ha Oroszországnak sikerülne elvágni Ukrajnát a Fekete-tengertől. Arról nem is beszélve, ha a háború kiterjedne Moldovára. Még ez sem jelentené ugyan, hogy a NATO belekeveredik a háborúba, félő ugyanakkor, hogy Románia ekkor már nem maradna tétlen szemlélő.
