Egy igazán mozgalmas nap eredményeként az EU és az Egyesült Államok elmélyítette együttműködését az orosz-ukrán háború okozta súlyos helyzetben. Kifejezték elkötelezettségüket Ukrajna támogatására és Oroszország nemzetközi politikai és gazdasági elszigetelésére.
„Putyin a kezdetektől fogva, mióta az Egyesült Államok alelnöke voltam (2009 - a szerk.) megpróbálta a NATO-t szétverni. Inkább 30 független országgal néz szembe, mint 30 egyesült országgal. Ez nem vicc, halálosan komoly vagyok. Azt hiszem, ez volt a szándéka a kezdetektől fogva” – ezt mondta az azóta már elnökké választott Joe Biden, amikor csütörtökön megérkezett az Európai Unió állam- és kormányfőinek csúcstalálkozójára.
Azt is hozzátette, hogy az Egyesült Államok nem hagyná válasz nélkül, ha Oroszország vegyi fegyvert alkalmazna Ukrajnában.
Biden közölte azt is, hogy felvetette annak lehetőségét is, hogy Oroszországot ki kellene zárni a világ húsz legjelentősebb gazdaságát tömörítő csoportból (G20). Ha azonban olyan országok, mint Indonézia és mások nem értenek egyet Oroszország eltávolításával, akkor véleménye szerint Ukrajnának is meg kell engedni, hogy részt vegyen a G20-ak találkozóin.
Közölte továbbá, az Európai Unió és a NATO rendszert hoz létre annak ellenőrzésére, hogy Kína megsérti-e az Oroszország elleni szankciókat. Hangsúlyozta, világossá tette Hszi Csin-ping kínai elnök számára, hogy következményei lesznek, amennyiben úgy dönt, támogatást nyújt Moszkvának az Ukrajna elleni agresszióhoz. – Kína tisztában van azzal, hogy gazdaságának jövője sokkal szorosabban kapcsolódik a Nyugathoz, mint Oroszországhoz – vélekedett Biden. Egyben reményét fejezte ki, hogy Kína nem nyújt segítséget a háború folytatásához Oroszországnak.
Biden megerősítette korábbi bejelentését, miszerint országa 100 ezer ukrán menekültet fogad be. – A hangsúly a családok egyesítésén és a veszélyben lévők védelmén van – fogalmazott. Biden, megjegyezve: az Egyesült Államok egymilliárd dollár humanitárius segítséget nyújt az ukrajnai orosz támadások elől menekülőket befogadó országoknak. – A menekültek befogadásának terheit nem Lengyelországnak, Romániának vagy Németországnak kellene egyedül hordoznia, ez nemzetközi felelősség – tette hozzá az amerikai elnök.
Arról is beszélt, hogy új szankciókat léptetnek életbe az EU-val együtt több mint 400 személy és szervezettel szemben – köztük az orosz törvényhozás, a Duma több mint 300 képviselője, valamint olyan oligarchák és vállalatok ellen, amelyek „tovább tüzelik a háborús gépezetet”.
Biden sajtótájékoztatóját megelőzően már lezajlott a NATO-tagállamok vezetőinek rendkívüli értekezlete, a világ hét legfejlettebb gazdaságát tömörítő G7-es csúcs, majd pedig az uniós egyeztetés következett – valamennyinek egyetlen témája az orosz-ukrán háború és annak következményei volt.
Nem sok részlet szivárgott ki az EU-csúcsról, ennek egyik oka az is volt, hogy valamennyi tagállami vezetőt – és a kíséretükben tartózkodó személyeket arra kérték, hogy a mobiltelefonjukat ne vigyék a tárgyalóterembe, így aztán sem üzenetet nem tudtak küldeni, sem a közösségi médiában nem tudtak posztolni – és remélhetőleg le sem hallgatták őket.
A megbeszélésről végül az Európai Tanács elnökének, Charles Michelnek a közleményéből tudhattunk meg részleteket. Eszerint „a vezetők megvitatták az Európai Unió és az Egyesült Államok összehangolt és egységes válaszát Oroszország provokálatlan és indokolatlan ukrajnai katonai agressziójára”. Megvizsgálták az Oroszországot és Fehéroroszországot sújtó szankciók hatékonyságát, de leszögezték, hogy készek további büntetőintézkedéseket elfogadására. Kifejezték elkötelezettségüket a humanitárius segítségnyújtás folytatása mellett, ideértve a menekültek befogadását is. Az USA elnöke egyébként éppen a csúcstalálkozó előtt jelentette be, hogy akár százezer ukrán menekült befogadására is készen állnak.
Emellett a vezetők kitértek az EU-USA energetikai együttműködés lehetőségeire is annak érdekében, hogy amerikai segítséggel Európai csökkenteni tudja függőségét az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól.
Az EU-csúcsra bejelentkezett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is, aki a nap folyamán a NATO-csúcson is megfogalmazta üzeneteit és kéréseit. Még az ukrán vezető hozzászólása előtt Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke azt mondta az EU-csúcs résztvevőinek, hogy nagy hiba lenne, ha Ukrajna uniós tagságával kapcsolatos elkötelezettség „nem derülne ki a mai este során”.
Az EU-csúcs pénteken folytatódik, amikor többek között az energiabiztonságról és az energiaárakról is szó lesz.
A háborúról szóló percről percre közvetítésünket itt olvashatja!
